Hogyan kezeld a kockázatot a tőzsdén? [Gyakorlati szempontok]

Kategória: 

Az alábbiakban a pozíciókezelés és kockázatkezelés témákat beszéljük meg. Nagyrészt azokat az elveket, módszereket mutatom be, melyeket napi szinten használok a tőzsdei és forex kereskedés során. A tanfolyamunknak köszönhetően nagyon sok kereskedővel ismerkedtem meg az elmúlt években, és a tapasztalatom az, hogy bár a kockázatkezelés egy nagyon fontos teendő, ennek ellenére sajnos elég elhanyagolt téma a kereskedésben. Emlékszem, hogy a trader életciklusom első felében a jobbnál jobb belépési jeleket kerestem, és az olyan technikákat, amiben minél jobb a találati arány. Ekkor nem nagyon fordítottam időt a pozíciómenedzselésre, haladó kockázatkezelésre, hanem csak a belépésre. De pár kaszinós ismerőssel beszélgetve arra jutottam, hogy pozíció menedzselése nélkül pont olyan a tőzsdei és forex kereskedés, mint a szerencsejáték: vagy bejön és nyerek, vagy pedig vesztek a pozícióval. A fentiekre tekintettel egy részletes útmutatóban szedem össze a tőzsdei és forex kereskedés és kockázatkezelés legfontosabb szempontjait. Témáink:

  • Rulett a forex és a tőzsdei kereskedés?
  • Miért nincs több nyerő kereskedő a forexen, tőzsdén?
  • A stopok, melyeket használhatunk a forex, tőzsdei kereskedés során
  • Stop mozgatása, mint kockázatkezelési módszer a kereskedésben
  • Felezés, azaz méret csökkentése a tőzsdei, forex kereskedés során
  • Stop „tágítása"
  • Nyereség növelése: Meddig emelhető a kockázat?
  • Kockázati szint, a kockázat emelése - A pszichológiai gát
  • Kockázati szint, a kockázat emelése - A technikai akadály
  • Van-e értelme ezt számolgatni?
  • Miért fontos a nyugalom megőrzése a tőzsdei, forex kereskedés során?
  • Ezt kerüljük el: aszimmetrikus kockázatkezelés

Rulett a forex és a tőzsdei kereskedés?

A rulettben van lehetőség arra, hogy piros, vagy fekete számra tegyük a tétet, így közel 50%-os a nyerő esélye. A közel azonos esélyt, ami természetesen kisebbet jelent, mint az 50%, az adja, hogy van nulla is, ami zöld. Ez jó közelítéssel azzal egyezik meg, mintha 1:1-es RR-el (hozam-kockázat aránnyal) vennénk fel pozíciót, aminek a teljesülési esélye 50%, és a zöldnek a spread (és a gyakran előforduló odébb teljesülések) felelnek meg. Azaz aki ilyen szerencsejátékot szeretne játszani, annak jobb választás a kaszinó, ahol legalább a kaszinó, a Las Vegas élmény is  megvan

DE, aki nem szerencsejátékot akar játszani, annak érdemes inkább a profi pókeresekhez hasonlóan eljárni. Miben más a póker, mint a rulett? A ruletten letesszük a tétet, pörgetnek, és vagy nyer, vagy veszít az ember. A pókeren pedig letesszük a tétet, és azt tudjuk növelni, ha úgy gondoljuk, hogy olyan a leosztásunk, hogy az esélyek a mi javunkra állnak. Azaz tudjuk a pozíciónkat a változó esélyeknek megfelelően módosítani, vagy éppen ki is tudunk szállni, ha nem akarjuk a pozíciót tartani. Profi pókeres ismerős, aki ebből él (és nem is rosszul) pontosan azokat az elveket említette nekem, amit a forex és tőzsdei kereskedésben is használok:

  • az esélyek vizsgálata,
  • a pozíció kezelése (náluk a tétek emelése),
  • és a vesztővel kecsegtető pozíciók (leosztások) elvágása.

Ahogy ő mondta, mindenki egy pakliból kapja a lapokat, egyforma eséllyel, csak a profi megél ebből, és a gambler (szerencsejátékos) pedig a profik pénzét gyarapítja. A tőzsdén és forexen gyakorlatilag ugyanez a helyzet, azaz a felkészületlenek elveszítik a pénzüket, amit mások megnyernek (lásd: Kik nyernek, ha te veszítesz a tőzsdén?)

A profi pókeresekkel szemben nekünk van egy nagy előnyünk. Ők a tétet csak növelni tudják, vagy kiszállni a nagyobb veszteség elkerülése érdekében, de a forexen, tőzsdén van lehetőség a tét csökkentésére. Illetve, ami számunkra sokkal jobb esélyt ad, hogy mi bármikor ki tudunk szállni, ha éppen nyereségben vagyunk. Ők pedig amíg a játszma véget nem ér, és mindenki nem terített, addig nem. OK, ahogy látni elég jó lehetőségeink vannak, a hagyományos szerencse játékkal szemben. A kérdés ezek után a következő.

Miért nincs több nyereséges kereskedő a forexen, tőzsdén?

A kérdés sokrétű, én csak három ismérvet sorolok fel:

  • Nincs megfelelő stratégiája, ami pontosan illeszkedik az ő habitusához.
  • Nincs megfelelő pozíció kezelési technikája, ami pontosan megfelel a saját kockázatvállalási képességének.
  • Pszichológiailag nem képes elviselni a kereskedéssel járó stresszt.

A továbbiakban a kockázatkezelésről a pozíció menedzselésről lesz szó. Ez egy szerteágazó téma, így lesz alapozó és haladó írás is. Több "unortodox" témát is említek, illetve több alternatív megoldást is. Mindenki azt használja, ami az ő gondolatvilágnak megfelelő.

 
 

A pozíciómenedzselés, kockázatkezelés céljai

Én hármas célt határoztam meg:

  •  A kockázat csökkentése
  •  A nyereség növelése
  •  A nyugalmunk megőrzése

Ahogy látni én a mentális nyugalom megőrzését is fontosnak tartom, és ennek is alárendelem a pozíció menedzselést. Úgy gondolom, hogy nem sok értelme van olyan kockázat csökkentésnek, vagy éppen nyereség növelésnek, ami alatt stresszesek leszünk, és az egészségünk kárára megy a kereskedés. Több, mint 10 éve folytatom a kereskedést, és ha hosszútávú tevékenységként tekintünk erre a munkára, akkor a stresszt csökkentenünk kell.

A Dalai Láma, mikor megkérdezték, mi az, ami leginkább meglepi az emberiséggel kapcsolatban, ezt válaszolta:

"Az ember. Mert feláldozza az egészségét, hogy pénzt keressen. Aztán feláldozza a pénzét, hogy visszaszerezze az egészségét. És mivel olyan izgatott a jövőjével kapcsolatban, hogy elfelejti élvezni a jelent; az eredmény az, hogy nem él sem a jelenben, sem a jövőben; úgy él, mintha soha nem halna meg, és aztán úgy hal meg, hogy soha nem is élt igazán."

A nyugalmunkat pedig úgy tudjuk megőrizni, ha abban a biztos tudatban vagyunk, hogy teljesen biztosak lehetünk, hogy NEM FOGJUK ELVESZTENI AZ ÖSSZES PÉNZÜNKET A TŐZSDÉN! Akinek nem ismerős ez a mondat, annak ajánlom az itt kezdődő cikksorozatot. Ott megbeszéljük, hogyan nem veszíted el a pénzed a tőzsdén, forexen.

Ezt pedig csak úgy tudjuk elérni, ha csak a kellő és minimális összeget utaljuk ki a bróker számlánkra. Ha már eldöntöttük, hogy a fentiek szerint hogyan korlátozzuk a brókerkockázatot és tudatosodik bennünk, hogy jó esetben csak annyit veszthetünk, amit kiutalunk, akkor léphetünk tovább.

Stopok szerepe a kereskedésben

Nem vagyok a merev szabályok híve, de egy szabályt keményen betartok: MINDIG legyen stop a pozíciómon. Miért? Mert csak így tudom elérni, hogy egy pozíción korlátozzam a kockázatot, azaz az elveszthető pénz mennyiségét. Így majdnem biztosan tudom szabályozni azt, hogy ha nem jön be a kereskedési tervem, akkor csak annyi legyen a veszteség, amit megengedhetek magamnak.

Ez pedig teljesen összhangban van a pozíció kezelés két céljával:

  • A kockázat csökkentésével, mert így nem az egész számlám kerül elégetésére egy hibás, vagy téves döntés miatt, hanem csak annyi, amit felvállaltam.
  • A nyugalom megőrzése is teljesül, hiszen csak annyi lesz a veszteségem, amit felvállaltam, terveztem. Így a további teendőimet a pozíció kezelésben nyugodtan tehetem meg, nincs különösebb okom a kapkodásra, ad hoc és impulzív cselekvésre.
 
 

Kockázati egység megválasztása

Bár hagyományosan nem a pozíció kezeléshez sorolják, de szerintem a kockázati méret korrekt megválasztása is ide sorolható. Ha ezt nem korrektül és egyénre szabottan határozzuk meg, akkor a továbbiakban nem fog teljesülni a „nyugalmunk megőrzése” cél. Aki már vett fel a megszokottnál sokkal nagyobb pozíciót valami oknál fogva, az tanúsíthatja, hogy hamar elhagyja a tradert a nyugalma, ha éppen sokszoros mérettel ellene megy a piac.

MINDIG LEGYEN STOP a pozíciónkon!

Pár ismert tradertől vett idézetet másolok ide be. Az idézetek Van K. Tharp - Hogyan kezeld a kockázatot a sikeresebb befektetővé váláshoz? című könyvéből valók, amit melegen ajánlok mindenkinek, mert magyarul is elérhető, és szerintem alapmű. Ami kis büszkeséggel tölt el, hogy ő is közel azokat az elveket vallja ezen a téren, mint én. Jó érzés, ha egy szakavatott író is megerősíti a gondolatunkat!

“Mielőtt felveszel egy pozíciód, tudd, hogy mennyit vagy hajlandó veszíteni rajta.” – Marty Schwartz, aki tízszer indult az USA Kereskedő Bajnokságán, és kilencszer megnyerte, miközben több pénzt keresett, mint az összes többi versenyző együttvéve.

“Amennyiben egy részvény hét százalékot esik a vételi áramhoz képest, automatikusan eladom piaci áron – egy másodpercnyi késlekedés és bizonytalanság nélkül.” – William O’Neil, az Investor’s Dailya alapítója, aki átlagosan 40% hozamot ért el a részvény befektetéseivel az elmúlt tíz évben.

“Mindig kell lennie egy ’legrosszabb eset’ pontodnak. Az egyetlen választásod akkor: minél gyorsabban kilépni.” – Richard Dennis, a legendás kereskedő, aki 400$-ból épített vagyont, melynek értéke a becslések szerint több mint 200 millió $.

“Van egy mentális stopom. Ha azt a számot eléri, kilépek, akármi van.” – Paul Tudor Jones, határidős alapkezelő, akinek az alapja három számjegyű nyereséget ért el öt éven át megszakítás nélkül.

“Kombináld a hosszú távú célt egy védő stoppal, amelyet mozgatsz, amikor a pozíció az irányodba megy.” – Gary Bierfeldt, aki 1000$-al kezdte, és ma a világ legnagyobb kötvény-kereskedőinek egyike.

“Védő stopot állítok be, mihelyt belépek egy trade-be. Általában mozgatom a stopokat, hogy biztosítsam a profitot, ahogy a trend folytatódik.” – Ed Seykota, aki elképesztő, több mint 250,000%-os hozamot (az adók levonása után) produkált 16 év alatt. Ha nekik kell a stop, és használják, akkor nyilván nekem is kell! Sokféle megoldás van a stop elhelyezésére.

A stopok, melyeket használhatunk

A teljesség igénye nélkül:

  • Mentális stop
  • Számla stop
  • Fix helyre elhelyezett stop
  • Követő/csúszó stop
  • Ugró stop

A fenti stop technikák közül csak a mentális stop-al foglalkozok most, mert ez okozza a legtöbb félreértést, problémát. A további stop megoldásokról itt beszéltünk részletesen. A mentális stop egy olyan megoldás, aminél nem helyezünk el a brókernél egy stop szintet, hanem azt mondjuk, hogy ha egy adott értékre ér az árfolyam, akkor majd mi lezárjuk a pozíciót és elkönyveljük a veszteséget. Ez az egy stopelhelyezési módszer, amit nem ajánlok, és soha nem használom.

Miért? Mert ebben nagyon sok a szubjektivitás, és nagy a veszélye, hogy nem zárjuk le a pozíciót a kereskedés során, pedig le kellene. Az emberek aszimmetrikus kockázatkezelést használnak a kereskedésük első idejében. A nyerőt igyekeznek elvágni (a piacnak vissza nem adok!) és hagyják futni, növekedni a vesző pozíciójukat (mindjárt megfordul!). Az ilyen érzések kikerülésére a legjobb az, ha stopot beadjuk a brókernek, és az tőlünk függetlenül teljesülni fog.

A legtöbb ember úgy gondolja, hogy elég fegyelmezett ahhoz, hogy majd ott, ahol elhatározta a lezárást, ott meg is teszi. De amikor arra kerül sor, hogy ténylegesen le kellene zárni, akkor meggyőzi magát, hogy egy tágabb stoppal jobban jár. Ezután arról győzi meg magát, hogy mindjárt fordul, csak ki kell ülni, mert a következő (majd az azt követő) szinten biztosan fordul neki jó irányba a piac. Ezután jön az az érzés, hogy ennyi veszteséget már nem engedhet meg magának, ha itt realizálja a túl sok vesztőt, az nagyon rossz lesz neki, és egyébként is biztosan elindul jó irányba az árfolyam és a sok veszteség helyett nyerő is lehet ebből. Majd valahol elszakad a cérna és pánikban lezárja a pozíciót. Olyan veszteséggel, amit már semmiképp nem fog tudni visszanyerni a piactól. Ismerős ez a szituáció? Nagyon sokan belefutnak az ilyen helyzetekbe a tőzsdei, forex pályafutásuk alatt, de a legnagyobb hibát akkor követjük el, ha az első ilyen esetből nem tanulunk.

A mentális stopot így nem ajánlom senkinek, még akkor sem, ha 100%-ig biztos abban, hogy ő le fogja zárni. Itt arra is gondolni kell, hogy nem mindig tudja figyelni a piacot, így lehet, hogy le akarja zárni, de nincs a gép előtt és nem tudja. Illetve a mentális stop ellen szól az is, hogy a berakott stop elvileg előbb teljesül, mint a piaci megbízás a zárásra. A fenti felsorolásban szereplő stopokról bővebben itt beszéltünk: Hogyan használd a stop loss megbízásokat a forex kereskedésben

 
 

Hogyan csökkentsük a kockázatot a kereskedés során?

Az előzőekben már megfogalmaztam, hogy mi a szerepe a kockázatkezelésnek:

  1. A kockázatunk csökkentése
  2. A nyereség növelése
  3. A nyugalom megőrzése

Nézzük ezt a három tényezőt részletesen is.

1. A kockázat csökkentése

A kockázat csökkentésének alapvetően két módja van, a stop mozgatás és a pozíció felezése, pozíció csökkentése.

1.1) Stop mozgatása, mint kockázatkezelési módszer a kereskedésben

Az egyik az, hogy a stopot mozgatjuk olyan ütemben, ahogy a technikánk azt előírja. Ezt általában mindenki ismeri, és igyekszik is gyakorolni. A másik módszert már kevesebben ismerik, illetve használják. Ez a méret csökkentése egy adott rendszer szerint. Mindegyiknek van előnye és hátránya is.

A stop tolásnak, a stop mozgatásnak az az alapja, hogy az árfolyamhoz közelebb kerül a stop, így ha ellenünk megy a piac, akkor kisebb távolságú stop miatt egyazon mérettel kevesebb lesz a veszteségünk, azaz a kockázatunk csökken. Azaz vagy kevesebbel csökken a számlánk egyenlege, vagy kevesebbet adunk vissza a piacnak a lebegő nyereségünkből. Ne csak akkor koncentráljunk a kockázat csökkentésére, ha veszteséggel zárhatunk! Fontos, hogy a nyereségből csak annyit adjunk vissza a piacnak, ami ideális. A pozíciónál elért lebegő nyereségünk maximuma és a tényleges nyereség közt ne legyen számunkra túl nagy eltérés. Átlagban ideális lehet, ha a maximális lebegő nyereség 60%-át realizálni is tudjuk. Az irreális elvárás, hogy pontosan a lehető legeslegjobb helyen zárjunk, de igyekezzünk minél jobban lezárni a pozíciót.

Mértékkel toljuk a stopot!

A „közelebb kerül az árfolyamhoz” elv miatt ennek meg van a veszélye, hogy relatív kisebb visszahúzódás is kiszedi a stopunkat. Ez jó érzés, ha azután elindul az árfolyam abba az irányba, amiben kiszedte a stopunkat, de elég kellemetlen, ha éppen a mi kötésünk irányába indul el, és kistoppolódás nélkül nagy nyereséget tudtunk volna realizálni. A kistoppolódást szabályozni tudjuk, azzal, hogy milyen közel tesszük maximum a stopot az árfolyamhoz. Gyakori vád a brókerek vagy éppen a piac felé, hogy „állandóan kiszedi a stopomat, és azután indul el jó irányba”. Ha ilyen érzésünk van, és ezt a statisztika is alátámasztja, akkor tegyük kicsivel messzebbre a stopot, így nem tudja a piac kiszedni olyan gyakran. Nálam gyakori hiba volt a túl szűk stop a pályafutásom kezdetén, és az ezzel járó gyakori kistoppolódás. Tőzsdepszichológiában ismert, hogy sokan mindig mást vádolnak a kistoppolódásért, pedig ők teszik oda a stopot. 

Határozzunk meg egy olyan minimális távot, aminél közelebb nem kerülhet a stop a kereskedés alatt. Erre nincs jó és mindenkinek elfogadható érték, de tapasztalati úton hamar ráérzünk arra, hogy a stopunk milyen távolságban van biztonságban az árfolyamtól. Erre már érdemes figyelni a tesztelés alatt is, mert kaphatunk jobb eredményt is ezzel. Ha a kereskedési technikát robottal teszteljük, akkor ezt is szabályozni tudjuk, hiszen alap elvárás, hogy a stop távolságát jól tudjuk skálázni, optimalizálni a robotunkkal (a robotokat én csak stratégiák tesztelésére használom).

1.2) Felezés, azaz méret csökkentése a tőzsdei, forex kereskedés során

A másik megoldás a kockázat csökkentésére, ha a méretet csökkentjük le, amivel kistoppolódhatunk, azaz a pozíciót felezzük. Én folyamatosan a felezést fogom használni, mint megfogalmazást, de ez nem csak azt jelenti, hogy a méretet valamennyivel (nem kötelező a felével) csökkentjük. Ennél is igaz, hogy kisebb veszteség ér, ha kistoppolódunk, illetve kevesebbet adunk vissza a piacnak. Ennél sokkal jobban testre kell szabni a felezés mértékét, mert itt nagyobbak a lehetőségek, és általában a kereskedési stratégiák nem térnek ki erre a lehetőségre. Ha túl nagy vagy túl kicsi pozíció méretet veszünk le, akkor rontani is tudjuk az elért eredményünket.
Hol érdemes felezni, ezen a módon csökkenteni a kockázatot? Ott, ahol úgy érezzük, akár szubjektív, akár pedig objektív okok miatt, hogy a mozgás már nem fog abba az irányba menni, amiben én kereskedem, de még nem gondoljuk azt, hogy ténylegesen vége a mozgásnak.

A felezés a kereskedés alatti stressz oldására is jó

Az ilyen bizonytalan helyzettel keletkező stresszt nagyon jól oldja az, ha már lesz a számlánkon egy összeg, amit a piac nem vehet vissza tőlünk. Ilyen felezési pont lehet az elért ellenállási vagy támasz szint, ahol jó esélye van annak, hogy a piac ellenünk fordulhat, de van arra is esély, hogy azt a szintet töri. Ilyenkor ha BE-be (Break Even pont, azaz nullába) tesszük a stopot, és a nyereség egy részét eltesszük a számlánkra. Ekkor már higgadtan várjuk a piaci mozgást.

A felezés sem csodafegyver, mert ennél is van olyan eset, ami nagyon kellemetlenül érintheti a kereskedőt: lefelezem, mert… és a piac erővel folytatja a mozgás. Ilyenkor két lehetőség van: ha ad újabb jelet a piac, akkor visszaveszi a kereskedő a lefelezett mennyiséget. Ha meg nem ad beszállót a szituáció, akkor szomorúan elkönyveli, hogy az ő elgondolása a mozgásról, és a piac elgondolása most éppen nem egyezett meg. A felezést érdemes akkor választani, ha a stop a mozgatással (első módszer) túl közel kerülne az árfolyamhoz. Így teret is hagyunk a mozgásnak és a kockázatot is csökkentjük.

A fenti két módszert együtt is lehet használni a kereskedés során

A kettőt együtt is lehet használni. Ekkor a stopot is toljuk, és a méretet is csökkentjük. Ez kicsit munkaigényesebb, de pld. olyan piaci helyzetben hasznos, ahol egy szinthez ért az árfolyam, és ott fordulatot várunk, a stopot pedig csak a BE pontig tudtuk tolni. Így ha nem felezünk, és a piac ellenünk megy, akkor nullában szállunk ki. Ha pedig már egy felezés után vagyunk, akkor legalább lesz egy bizonyos hasznunk.

Stop „tágítása"

Kicsit tovább is gondolhatjuk a két kockázat csökkentési technika kombinálását. Amit leírok, az csak egy példa, de így könnyű számolni. Az elképzelés bármilyen aránnyal működik, ha az alapelvet betartjuk. A példa szerint vegyünk fel egy 100pipes stoppal egy lotos kötést az EURUSD-n. Így 1000$ lehet a veszteségünk, ha kistoppolódunk. Az árfolyam eljut a +100pipes nyerőig. Ha itt felezem a méretet, akkor milyen helyzetbe kerülünk? Elteszek 500$ hasznot a számlámra, illetve marad egy fél lotnyi pozícióm úgy, hogy ha kistoppolódunk, akkor -500$ lesz a veszteség. Azaz a legrosszabb esetben is nullával zárom a két fél lotnyi pozíciót. 

Mi ennek az értelme, hiszen ha a stopot BE-be (nullába) tolom, és marad az egész lot méret, akkor is pont így zárok: nem nyerek, se nem vesztek. A kettő közt az a különbség, hogy így 200 pipre kerül a stop az árfolyamtól, azaz dupla méretű távolságban tud majd mozogni az árfolyam a kistoppolódás veszélye nélkül.

Érdemes a fenti „stop tágítást” átgondolni akkor, ha egy pozíció szépen teljesít, és hosszabb idősíkon szeretnénk folytatni a kereskedést, és így tágabb stop ideálisabb, vagy éppen azoknak is, akik kisebb számlával kereskednek, és a számlájuk nem enged tágabb stopokkal felvenni egy pozíciót.

A fenti stop „tágításnál” vegyük észre, hogy ez nem olyan, mint a kezdők "kedvenc" megoldása, ami együtt jár a kockázat növekedésével is. Itt nem emelem a kockázatot (pont ott zárok anyagilag, mintha nullába raknám!) de a stop távolabbra kerül. Hátránya – hiszen mindennek van – ha az árfolyam elindul nagy erővel a nekünk megfelelő irányba. Ekkor ugyanis csak fele pozíció mérettel vagyunk benne a nagy mozgásban. 

2. Nyereség növelése: Meddig emelhető a kockázat?

A fentiekből már látható, hogy a nyereségünket úgy tudjuk növelni, hogy a kockázatot is emeljük. Ezzel az alapvető összefüggéssel kapcsolatban kaptam egy érdekes és visszatérő kérdést a hét végén. Mivel havi, kéthavi rendszerességgel veti fel ezt valaki, úgy gondoltam érdekes lehet ez a téma. Az alapfelvetés az, hogy a legtöbb helyen azt olvasni, illetve hallani, hogy a kockázatkezelés alapja a jól megválasztott kockázati szint. Mennyi is az, amit egy kötés során kockáztatunk a kereskedés alatt? Ezt nagyon jól be kell lőni, mert ha túl kicsi, vagy túl nagy, akkor az gondokat okozhat, akár mentálisan, akár pedig anyagilag is. Általában a fél és kettő százalék közti értéket szokták emlegetni, a kockázati tőkére számolva, ügyletenként. Erről már sok szó esett (Kockázatkezelés A-Z-ig), így ennek az okát nem nagyon részletezném itt. A felvetés, ami jogosnak tűnhet, az volt, ha már valaki haladó trader, akkor ezt a szintet emelheti tovább, hiszen már van tapasztalata abban, hogy milyen eredményeket ért el, és ez a kockázati szint nem okoz neki gondot lelkileg.

Többen ehhez számolást is mellékletek: "ha valaki például fél százalékot kockáztat, és hetente kettő százalék nyereséget tud realizálni a fél százalékos kockázati szint mellett.. Ha ez a trader nem fél, hanem két százalékot kockáztatna ügyletenként, akkor nyolc, ha pedig tíz százalékot tenne fel, akkor negyven százalékot tenne el nyereségként hetente."

A fenti számolás logikus és elég vonzó is. Én is így gondolkodtam az elején, így teljesen azonosulni tudok a kérdezővel. Azt megfigyeltem, hogy az ilyen kérdést feszegetők jellemzően kisebb számlával rendelkeznek és jellemzően a trader életciklus elején kerül elő ez a kérdés.

Megpróbálom körbejárni azt, hogy van-e ennek a gondolatnak olyan része, amit hasznosíthatunk, illetve mi az akadálya annak, hogy a kockázati százalékot nagyon meg tudjuk emelni. A példában egy idealizált esetet veszünk végig, egy kisebb számlán, hogy élethű legyen. A nyereség és a veszteség egyező minden esetben, a megadott kockázati százaléknak megfelelő.

2.1) Kockázati szint, a kockázat emelése - A pszichológiai gát

De mielőtt a technikai dolgokkal foglalkozunk nézzük meg, hogy milyen gátakkal kell szembenézni akkor, ha a megszokott kockázati szintet emelni akarjuk. Az első probléma az lesz, hogy ha túl nagyra emeljük a kockáztatott összeget, akkor már nem fogunk nyugodtan kereskedni, kapkodunk, idegeskedünk és nem a piaci mozgásoknak megfelelően döntünk.

Ennek nem csak az lesz a hatása, hogy a nyugalmunkat felkavarja az ilyen túl nagy tét, hanem a teljesítményünk is erősen romlik. Gyorsabban bezárjuk a pozíciót, nem hagyjuk kifutni, hanem kiugrálunk a pozícióból, illetve előfordulhat, hogy egy nagyobb veszteséget nem realizálunk, és elkezdjük a lehető legrosszabbat: reménykedünk, hogy úgyis megfordul majd a piac, mert ennyit már nem veszthetünk.

Én párszor átéltem, így tapasztalatból tudom mondani, hogy valóban romlik a kereskedési eredmény. Hiába lesz nagyobb az egy pozíción eltett pénz, de a veszteség is ezzel párhuzamosan növekszik, és a találati arány, a tényleges nyerő és vesztő mértéke romlani fog.

A másik, közel hasonló akadály az lehet, hogy bár mi egy adott százalékot teszünk fel a kötésre, de az egy „összeg” lesz. Mindenkinek van egy olyan elképzelése, hogy az adott összeg az „sok” vagy „kevés”. Ez az eddigi életünkben összeszedett értékítélet az adott mennyiségű pénzről. Ezen nagyon nehéz változtatni, mert sokszor a gyökerét sem tudjuk, hogy az adott összeg az miért is egy vízválasztó nálunk. Ha túllépünk ezen az összeghatáron, akkor a kockáztatott pénzt soknak tekintjük, és azután már (látható külső ok nélkül) nehezebben fogunk kereskedni.

A harmadik probléma a visszaesések kezelése. Azt elvben tudni fogjuk, hogy ha egy százalék kockáztatásáról tíz százalék kockáztatására térünk át, akkor a visszaesések megtízszereződnek, azaz az általunk elfogadható mértéket nagyon meg is haladhatják. Ezt, ha rákérdez valaki, akkor el is fogadjuk és mondogatjuk is, hogy ez „természetes, hiszen...” De nagyon más látni azt, hogy a számlánk értéke a fele, mint volt, és más erről beszélni, hogy azt is elviseljük majd, hiszen…

Ezt a robotokat futtató kereskedők sokszor átélték már, hiszen más azt látni, hogy a robot a tesztek alatt 30%-os visszaesést csinált, de eléggé más azt átélni. Azaz az első akadály mi magunk leszünk. Ezt egy határig ki lehet kerülni, a téteket kis lépésekben növelni, hogy egyazon technikával egyre többet keressünk. Arra kell figyelni, hogy érzékeljük, ha az emelés már nem kívánatos, ha a nagyobb méret már az eredményesség rovására megy. Itt a fokozatosság nagyon fontos, mert aki a maratont le tudja futni, az sem egy nap alatt készült fel rá, hanem fokozatosan, lépésről lépésre.

2.2) Kockázati szint, a kockázat emelése - A technikai akadály

A technikai akadály két részből áll. Az egyik az, hogy a bróker minden pozíciónál egy adott összeget zárol a számlánkról. Ez a margin követelmény. Ha ez alá esik a számlánk, akkor már nagyon közel van a számlánk lenullázása. Bár normál párszázalékos kockázatnál nem nagyon fordul elő, de ha a százalékunk nagyobb lesz, és egy erősebb visszaesésbe kerülünk, akkor már elérhetjük azt a szintet, ahol már a margin követelmény miatt nem tudjuk felvenni a megfelelő pozíciót.

A másik (ami ennek a marginos korlátnak a másik fele), hogy simán elfogy a pénzünk... Ha túl nagy a kockáztatott százalék és nagy a visszaesés, akkor azt fogjuk látni, hogy üres a számlánk… Ezt mindenképp bele kell kalkulálni a tesztelésbe, modellezésbe.

A modellezésben egy élő nyerő/vesztő sorozatból vettem adatokat, majd beiktattam egy erős visszaesést.

Kockázati szint emelése

A képen a számlák egyenlegét láthatod annak függvényében, hogy ügyletenként mekkora kockázatot vállaltunk. Tehát ugyanaz a kereskedés, ugyanazok a kötések, csak megváltoztattuk az ügyletenkénti kockázatot (1-15% között). Az Y tengelyen a számlaegyenleget, az X tengelyen a kötések számát láthatod (összesen 120 kötést látsz). A képen elég jól látni, hogy az 1-12% közti kockázat ennél az adatsornál nem okozott különösebb gondot, nem érte el a kritikus minimális értéket, de a 15%-os kockázat már igen. Azt is látni, hogy a 12% alatti kockázattal kereskedés a nagy visszaesés (17 vesztő sorozatot illesztettem be) után is fel tudott állni, azaz kijött nulla környékére az egyenleg. Mivel láthatóan a 12-15% közt van egy nagy törés az eredményben, érdemes lenne jobban felbontani a kockázati százalékot, azaz megnézni, hogy hol esik óriásit az eredmény.

Így a következő grafikonon egy százalékonként vizsgálom meg az eseteket.

Kockázati szint, a kockázat emelése

Így már lehet látni, hogy valahol az 5% körül van az az érték, ameddig még javul az adott adatsoron az eredmény, de azután már nagyon erősen esni kezd. Azaz ennél nagyobb kockázat már nem igazán járható számunkra, hiszen egy nagyobb visszaesésnél drasztikusan esni fog a számlánk egyenlege. Logikusan azt a következtetést is le lehet vonni, hogy ha a nagy visszaesés az elején történik meg, az sokkal nagyobb kárt okoz, mint egy nyerő stratégia sok-sok kötése után.

Ha az elején vesztünk el 17x15%-ot, akkor a számlánk olyan kicsi lesz, hogy hiába jön egy nagyobb emelkedés, a kicsi alap összeg miatt már csak kicsi pozíciókat tudunk felvenni, és kicsik lesznek a nyerők is.

2.2) Kockázati szint, a kockázat emelése: Csak lassan, lépésenként

Ebből számomra az a fontos, hogyha a kockázati százalékot emelni szeretném, akkor azt fokozatosan tegyem meg, hiszen kisebb kárt okoz, ha kisebb kockázati százalékkal, de előbb következik be a nagyobb visszaesés. Illetve jobban kezelhető a helyzet, ha a nagyobb visszaesés a nagyobb százalékkal később következik be. Ok, leszimuláltuk egy ideálisra beállított adatsoron a viszonylag nagy visszaesést, és levontunk belőle pár következtetést:

  • Van egy olyan pont, ami után már nem érdemes a százalékot növelni, itt az az 5%
  • Illetve logikusan kikövetkeztettük, hogy ha hamarabb következik be a nagy visszaesés, akkor az nagyon nagy kárt tud okozni.

De ezt hogyan lehet ezt hasznosítani a tőzsdén, a forex kereskedésben? Annak nincs sok értelme van, hogy sok szép számolást csináljunk, de haszna ne legyen. Úgy lehet hasznosítani, hogy a saját kereskedési eredményeinket felvisszük egy adattáblába, és azokat fokozatosan felszorozzuk 1,05, 1,1…. akármeddig, amíg gondoljuk, és megvizsgáljuk, hogy ha valahova beillesztünk egy nagyobb visszaesést (az eddigi legnagyobbnál másfél-kétszerest) máris látjuk, hogy miképp viselkedik a rendszerünk egy nagyobb kockázat esetén.

Kb. valami ilyen rendszerben:

Valódi eredmény

5%-kal nagyobb kockázat* 10%-kal nagyobb kockázat

Stb. amíg gondoljuk...

-135

-141,75

-148,5

 
+250

262,5

275

 
Ide annyi sor átlagvesztő, amennyi visszaesésre számítunk

Első cella*1,05

Első cella*1,1

 
Újra a valós adatok….

Első cella*1,05

Első cella*1,1

 
Összeg

Szum

Szum

 

* ez nem +5%-ot ad hozzá az eddigihez, hanem 0,05x-re emeli, azaz, ha eddig 1% volt, most 1,05%-öt szimulálunk!

Az a szerencsénk, hogy az MT4-ből kinyerhető a számlatörténet, azaz az első oszlopot simán megkapjuk abból. A többit alapfokú képlettel, függvénnyel villámgyorsan meg tudjuk oldani. Az eredmények értékelése sem okoz gondot, a legmagasabbat célozzuk meg. Ami nem azt jelenti, hogy ha magasabb a kockázati százalék, ami kijön, akkor azt holnap el kell kezdeni kötni. Azt jelenti, hogy bizony odáig érdemes lesz majd lassan felfejlődni, ahogy a pszichés gátjaink engedik a kereskedés során.

Pszichés gátak? Hogy az esetlegesen várható nyomás mértékét is szemléltetni tudjuk, érdemes lesz a maximális és a minimális számlaértéket is szemléltetni. Ehhez illesszünk be mindegyik szimulált értékoszlop után egy oszlopot, amiben az adott sorozatnál a számla összegünket számoljuk ki, minden kötés után. Sima összeadás, a kezdeti számlaösszeg és a nyereség/veszteség hozzáadása folyamatosan.

Miért? Nem mindegy a maximális visszaesés mértéke sem. Nehezebb elviselni azt, hogyha 1000-ről esett vissza az eredményünk 600-ra (500-ról indultunk, ami +100 többlet a kezdetihez), mintha ez a visszaesés 700-ról történt meg, pedig ugyanúgy 600-at tudunk hazautalni… A maximum és minimum összeget simán a MIN és MAX függvénnyel tudjuk előállítani.

Kockázati szint, a kockázat emelése

A kép önmagáért beszél. 5%-ig emelkedik a végeredmény, de max és min közti elérés is, azaz az 5 % felett az eredmény (a számla végösszege) már nagyon csúnya, és ehhez bónuszként a maximális visszaesés is elég durva. Hogy az 1-5% közt a nagyobb nyereség érdekében bevállaljuk-e a nagyobb visszaeséssel járó stresszt, az már egyéni döntés.

Ha már készen van az adatsor, akkor számoljuk ki, hogy a kiinduló 1%-ot alapnak véve hogyan változtak meg egyes paraméterek:

  • A végösszeg változása azt mutatja, hogy a kiindulási 1%-hoz képest mennyi százalékkal lett több a nyereség.
  • A visszaesés %-a pedig azt mutatja, hogy mennyi volt az adott százaléknál a maxDD azaz a maximális visszaesés. Itt hozzá kell tenni, hgy a 20% feletti az nagyon durva és azt csak valóban erős idegzetűeknek lehet felvállalni. Bár a bázis 1%-hoz képest itt 17-21,5% plusz hasznot teszünk el, de a nagy visszaesés miatt már átgondolandó a dolog.
  • A visszaesés % változása mutatja a bázis 1%-hoz képest a változást. Itt is átgondolandó, hogy milyen lelki nyomással találkozunk, ha a kilengése a számlának (itt a visszaesés) megnégyszereződik.

Az arány azt számolja ki, hogy egy százalék plusz haszonra mennyi plusz százalék visszaesés jut. Ez azt a kérdést veti fel, hogy egy százalék plusz nyereségemelkedés miatt bevállaljunk-e 3,3% visszaesés növekedés?

Eredmény

Van-e értelme ezt számolgatni?

Valós, több száz adat esetén igen. Legalábbis nekem volt. Két dologra jól rámutat az ilyen számolás:

  • A rendszer a jelen helyzetben kibír egy 17 sorozatú vesztőt? Itt sem a 17-en van a hangsúly, hanem egy olyan nagy vesztő sorozaton, ami elég nagy és nem, vagy csak egyszer fordult eddig elő. Azaz egy stressz-tesztnek is jó.
  • A rendszerben van még potenciál? Ha az jön ki, hogy a jelen kockázat még nagyobb vesztő sorozat után sem megy át egy mélyrepülésbe, akkor van helye a lassú kockázatemelésnek. Ha azt látjuk, hogy nagyobb romlás maxDD nélkül jobb eredményt érünk el, akkor az motivál, hogy lassan, de biztosan próbáljuk ezt el is érni.

Én az egésznek úgy indultam neki, hogy bemutatom, hogy egy darabig lehet emelni a kockázati szintet, de annak vannak határai is, és ez jól számolható. De azt a kellemes meglepetést hozta, hogy a saját eredményeimben is van még potenciál, emelési lehetőség. Ami arra biztat, hogy lépjek ez ügyben.

Bár elsőre soknak tűnik a számolgatás, ha valaki alap szinten kezeli a táblázatkezelőjét (én a LibreOffice-t  használtam, ami ingyenes és jogtisztán használható), akkor az egész számolgatás nem tart tovább fél óránál. Ha pedig kiderül, hogy 3-10%-ot tud emelni a nyereségességén, akkor az már messze többet hoz, mint a befektetett idő.

Összefoglalva, mert kicsit eltértem az eredeti felvetéstől. Jó gondolat, hogy idővel emelni lehet a kockázati százalékot a nagyobb nyereség érdekében. De ezt nem lehet a végtelenségig emelni, mert a pszichó és a realitás is beleszól. Ki kell számolni, hogy milyen értékig lehet ezt emelni, és a számolásba bele kell tenni egy nagyobb visszaesést is, hiszen bármikor jöhet egy durva vesztő szakasz is. A fenti számításokat leírva meglehetősen nehéz elmagyarázni, de a tanfolyamunk alatt részletesen megbeszéljük a fenti témát is.

3. Miért fontos a nyugalom megőrzése a kereskedés során?

A tőzsdei pszichológiára, az azzal foglalkozó írásokra sokszor úgy tekintenek, mint egy felesleges, „lelkizős” részre. Van amikor ez igaz is, hiszen nem mindenki lelki beállítottsága egyforma. Van, ami egyik, van ami a másik kereskedőnek okoz gondot. Ez a „gond” az esetek egy részében nem is kerül elő, hiszen nem észleli a kereskedő, hogy baj van, csak akkor, amikor esetleg valahol olvas a témáról, és magára ismer. 
A másik vád a tőzsdei pszichológia ellen, hogy nincs is haszna, hiszen nem köthető a kereskedési technikákhoz. Az alábbiak egy fontos témát a nyereség elvesztésének témáját tárgyalja. Ez az a félelem a tőzsdén, forex kereskedésben, ami sokszor előfordul, és nagyon korlátozó tényező. Ha attól tartunk, hogy a már lebegő pluszban lévő pozíciónkból túl sokat adunk vissza a piacnak (azaz kevesebbet nyerünk, mint a maximum volt), akkor rossz döntéseket hozunk. Itt jellemzően a túl közeli stop, vagy a korai zárás fordul elő. Ha pedig túlkompenzáljuk a félelmet, akkor nem zárjuk le a pozíciót, nehogy korán zárjunk.

A fentiekben már megfogalmaztam többször is a pozíciómenedzselés, kockázatkezelés feladatait, de ismétlés képpen ide másolom:

  1.  A kockázat csökkentése

  2.  A nyereség növelése

  3.  A nyugalmunk megőrzése

Ahogy látni én a mentális nyugalom megőrzését is fontosnak tartom és ennek is alárendelem a pozíciómenedzselést. Úgy gondolom, hogy nem sok értelme van olyan kockázat csökkentésnek, vagy éppen nyereség növelésnek, ami alatt stresszesek leszünk, és az egészségünk kárára megy a kereskedés. Ha pedig a „Már nyertem, nem szeretném elveszíteni” gondolat jár a fejünkben, akkor kettős cél is előkerül. Egyrészt a nyugalmunkat nem tudjuk megőrizni, másrészt pedig a nyereséget maximálni. 

 „Már nyertem, nem szeretném elveszíteni” 

Ez is olyan jogos félelem, amivel nehéz lenne harcolni, hiszen senki nem szeret a tőkéből veszteni, de főleg a megnyert pénzből, amiért ő már nagyon megdolgozott. Amit már megnyertünk, és a piac elvette, visszavette, azt sokkal nehezebben dolgozzuk fel, hiszen méltánytalannak érezzük. Itt valóban nincs más mód, csak az, hogy nem teszünk különbséget a kereskedésben a tőkéből kockáztatott, és a nyerőből kockáztatott pénz közt. Nem kell figyelni azt, hogy éppen a nyereményből vesz vissza a piac, vagy éppen a tőkénből fog elvenni. Koncentráljunk a pozícióra és annak a menedzselésére, és ne arra, hogy most mennyit veszthetünk, ha ellenünk megy a piac.

Az egyik legjobb megoldás a problémára

Ha pedig már egy jelentősebb összeget nyertünk a tőzsdei, forex kereskedésben, akkor érdemes azt hazautalni és akkor máris nincs gond azzal, hogy miből is lesz a veszteség. Így azt érezzük majd, hogy a nyereményünk biztonságban van, és azt senki el nem veheti majd tőlünk.
A másik vetülete ennek a félelemnek, hogy akkor is túlzottan aggódunk a nyeremény elvesztéséért, amikor még le sem zártuk a pozíciót. Ilyenkor a pozíciómenedzselés rovására mehet a dolog, azaz nem higgadtan menedzseljük a pozíciónkat, és nem csak a kereskedési technikánk szerinti stopmozgatást végzünk, hanem beleszól a félelem is, hogy bizony sokat visszaadunk a piacnak.

A fenti problémára talán az a legjobb megoldás, ha megfigyeljük magunkat, hogy a lebegő maximális nyerőből mi az, ami még elfogadható számunkra. Ha valaki soknak tartja azt, hogy bár volt lebegő 100$ nyeresége, de „csak” 60$ lett a végeredmény, akkor neki érdemes azt a szabályt meghoznia, hogy a stopot úgy kell elhelyezni, hogy a lebegő maximumhoz képest nem adhat vissza többet, mint 20%. Ez sokszor elég szubjektív, azaz nem technikailag indokolt helyre teszi a stopot, de ha a pozíció menedzselés harmadik elve (a nyugalmunk megőrzése) is fontos, akkor ez is helyes stopkezelés lesz. Nem sok értelme van annak, hogy egy másik fajta (objektívebb) stopkezeléssel esetleg több lesz a nyerő oldal, de a kereskedést végig idegesedjünk (Ne feledjük a tőzsdei és forex kereskedés egy hosszútávú verseny).

Ezt kerüljük el: aszimmetrikus kockázatkezelés

Amire még oda kell figyelni ennél a kereskedési alatti félelemnél az, az aszimmetrikus kockázatkezelés. "A nyerőt lezárom kis nyereségben, mert én vissza nem adok a piacnak semmit…, mi lesz, ha a kis nyerőből vesztőbe fordul át a pozíció…?"
Ez oda vezethet, hogy bár sokszor nyerőben lezárjuk a pozíciót, de ezek a nyerők olyan kicsik, hogy nem fogják fedezni a ritkább, de sokkal nagyobb vesztőket. Kezdőként elég sokszor megcsináltam, hogy pár pipes nyerőben kizártam a pozíciót, és örültem neki, hogy végre nyerő vagyok, és szépen gyűltek a nyerő, és a pénz is a számlán. De amikor pár vesztő is bejött, az simán leamortizálta a nyereséget.
A szubjektív stopkezelésről pár szót ejtenék, hiszen mindenhol azt olvasni, hogy csak objektíven toljuk a stopot. Amíg ehhez az objektíven toljuk a stopot elvhez mereven ragaszkodtam, addig sokszor dühített, hogy én bizony mindent jól csináltam, de vesztő (ha nem lehetett BE-nél jobb helyre rakni a stopot), vagy kis plusszal zárult a pozíció, pedig volt az már tetemes nyerőben is. Ha a fenti helyzetet átélted már te is, akkor a következőkre figyelj.

Tőzsdepszichológia + önmagunk megfigyelése = jó kockázatkezelés kialakítása

Elkezdtem figyelni magamat, és arra jöttem rá, hogy a nyereség mértékétől vagy a kereskedésem minőségétől függetlenül akkor érzek feszültséget, ha a pozíció elment jó irányba legalább annyit, hogy az a stop mértékével egyenlő, és azután mínuszos lett a zárás. Azaz az egy RR-nyi lebegő plusz után mínuszban stoppolódtam ki.

Így be kellet vezetnem azt a szabályt, hogyha egy RR (hozam-kockázat), azaz a kockáztatott pénznek megfelelő lebegő nyerő van, akkor a stopot mindenképp a belépési ponthoz vagy jobb helyre teszem. Ez az elején hozott egy kisebb visszaesést a nyereségekben, de már akkor is érzetem, hogy a kereskedésem teljesen nyugodttá vált. Majd egy idő után már nyugodtan hoztam az előzőekben megszokott eredményt, hiszen nem azzal ment el az időm, hogy morogtam, hogy „volt az szép nyerő is és mégis vesztő lett a végén…”, hanem a nullás kilépés után máris tovább léptem, hiszen nem volt lelki tehet, csak egy nullás pozíció.

A másik (számomra) nagyon bosszantó élethelyzet, hogyha nagyon sokat ment a piac jó irányba, és nem tudtam a stopot tolni. 300$ lebegő nyerő után mondjuk 20$ nyereség az inkább veszteség érzetet adott, hiába tudtam, hogy szabálykövetően jártam el a kereskedés alatt, a stopot a megfelelő helyre tettem, és a piac nem adott jobb stop helyet.

Ezért bevezettem egy olyan szabályt, hogy a stop nem lehet rosszabb helyen egy erős nyerőben, mint a lebegő maximális nyereség fele. Ez a piaci mozgástól függően lehet több levédett nyereség, de kevesebb csak nagyon indokolt esetben lehet. Érdemes lenne mindenkinek figyelni saját magát kereskedés közben és az ilyen frusztráló helyzeteket kiszűrni, majd azokra egy szabályt hozni. Senkit nem arra bíztatok, hogy összevissza tologassa a stopot, inkább csak arra, hogy keresse meg azokat a stresszhelyzeteket a kereskedésben, amiken esetleg ilyen szubjektív szabályokkal tud segíteni.

Összefoglalva: bár mindenki más és más érzetet társít egy nyereséghez, pozícióban jelentkező helyzethez, de a közös az, hogy saját magát megfigyelve sok tapasztalatot szerezhet. Ha ezeket elemzi, és a problémára megoldást keres, nagyon jó pozíció menedzselést tud kifejleszteni. Ahol a nyugalom megőrzése és a nyereség maximálása is hangsúlyt kap. Így megtalálhatja az egyensúlyi helyzetet, amivel a pénze is megfelelő lesz, és a stresszt is kordában tarthatja. A fenti kockázatkezelési szempontok után két módszert beszélünk meg, melyekkel csökkenthető a kockázat.

Kockázatcsökkentés 1: Stop megbízás mozgatása?

A legegyszerűbb módja a kockázat csökkentésnek, ha a stopot INDOKOLTAN jobb helyre, azaz a belépési ponthoz közelebb tesszük. Fontos a kiemelt szó, hogy indokoltan. Nem azért toljuk a stopot odébb, mert ellenünk megy a piac, nem azért, mert elkapott a pánik, hogy ez vesztő is lehet, hanem azért mert a piac a belépésünk után egy jobb, számunkra kedvezőbb stophelyet adott.

Az „indokolt”-nak én egy egyszerű szabályt hoztam: akkor mozgathatom a stopot, ha az új stophely olyan, hogy egy új pozíciónál azt a helyet választanám. Egy lehetséges stop elhelyezési pont, ha a csúcsokra (shortnál), mélypontra (longnál)  tesszük a stopot (a további stop elhelyezési módszereket itt beszéltük meg). Hasonlóképp bármelyik stopelhelyezési technikánál lehet a stopot mozgatni, ha jobb, indokolt helyet ad a piac. Itt a 14 pipes stopot 7 pipesre lehetett csökkenteni, ami a kockázatunkat lefelezte.

átlagvesztő csökkentés, kockázat, piac, forex

A következő ábrán pedig egy indikátorhoz kötött stopelhelyezést látunk.

átlagvesztő csökkentés, kockázat, piac, forex

Itt felmerül a kérdés, hogy van-e értelme ilyen kis lépesekben mozgatni a stopot. Ezt egy számolással mutatnám be:

  • Az eredeti stop 100 pont (10pip)
  • Az első mozgatás : 85 pont azaz 15%-al csökkentettük a kockázatunkat.
  • Hát így első nézetben nem egy nagy összeg: 1,5 pip…

De vegyük elő az első számolásunkat, mint bázist:

Az eredetinél 2000USD lett a nyereség, 

itt 100$x60=6000$ a nyereség, ez most sem változik,

A 100$ veszteséget csökkentettük 15%-al, azaz 85$ lett.

Ha a találati arányunk 40:60, azaz 100 kötésből 40 veszteséges, 60 nyerő, akkor a módosított értékekkel számolhatunk. 60 alkalommal 100$-t nyerve, a nyereség összesen 6000$ lesz. Ha a stoppal mozgatott, csökkentett veszteségünk 40 alkalommal 85$x40=3400$ veszteség lesz, akkor összesen 6000-3400=2600$-ral lettünk gazdagabbak, ami 600$ pluszt jelent. Megéri? Ezt mindenki maga döntse el…

Még ha nem is tudunk átlagban ilyen sokat csökkenteni, mindenképp érdemes egy 8-10 százalékkal jobb stophelyet megragadni. A módszer élesbe állítása előtt mindenképp statisztikázzuk le (pld. az elmúlt 100 kötésünket megvizsgálva), hogy a találati arányunk nem romlik-e le (nekem nem romlott lényegesen). Azaz, ha a mozgatott stopot kiüti sokszor az árfolyam, de az eredetit nem, akkor ne alkalmazzuk ezt a lehetőséget.

Kockázatcsökkentés 2.: A pozíciófelezés

Ennek a módszernek a lényege, hogy a stop és a belépési pont között pozíciófelezés alkalmazunk, azaz a pozícióméret csökkentése a cél. Ezt sokan szintén vitatják. Én azt gondolom, hogy a vita helyett, mindenki a saját stratégiáját vizsgálja meg ebből a szempontból, és annak megfelelően döntsön róla. Ha ezzel tudja csökkenteni az átlag vesztőt, akkor vezesse be, ha nem, akkor ne. Mikor van abban ráció, hogy a pozíciót felezzük, csökkentsük?

  1. Ha statisztikailag kimutatott, hogy egy bizonyos % fölé belépő korrekciónál ezt megéri megtenni.
  2. Ha a jelünk megszűnik.
  3. Ha ellenkező jelet, jelzést kapunk.
  4. Ha a pozícióval kapcsolatos elgondolásunk megváltozik.

Nézzük ezt a négy esetet részletesen.

2.1) Pozíciófelezés első lehetősége

Ha statisztikailag kimutatott, hogy egy bizonyos % fölé belépő korrekciónál ezt megéri megtenni. Miről is van szó? Akkor felezzük le a pozíciót, ha egy (a példában 50 százalékos) nagyobb méretű korrekció következik be. Azt feltételezzük, ha már ennyit visszakorrigált a stop területen, akkor nagyobb valószínűséggel eljut stopig is az árfolyam.

Pozíció felezés?

Maga az elgondolás egyszerű, de hogyan tudjuk kideríteni, hogy ez a pozíciófelezés jó nekünk? Talán ez a legproblémásabb az eddigiek közül, és az egyik olyan, amiről ki is derülhet, hogy nekünk nem jó, és így egy csomó időt elvesztegettünk rá. Itt is a statisztikát fogjuk segítségül hívni. Ki kell gyűjteni azokat a pozíciókat, melyeknél a stop az általunk meghatározott szint fölé korrigál.

Pozíciót felezni, vagy nem felezni?

Pozíciót felezni, vagy nem felezni?

Minden pozíciót meg kell vizsgálni, hogy milyen eredményt értünk volna el, ha a pozíciót felezzük, vagy ha nem. Ez persze számolással jár, de ha már élő kereskedésünket használjuk fel rá, akkor az egyik oszlopot ismerjük, azaz a „nem felezünk” adatok adottak lesznek. Ha valaki statisztikus beállítottságú, több százalékos korrekcióra is vizsgálhatja, vagy pedig visszamérheti  korrekciók mértékét, és abból keresheti meg az ideális csökkentési százalékot és az ideális „felezési” pontot. De alapesetben két ponton (50% és a 2/3-os szintet) elegendő vizsgálni, hogy felezéssel vagy a nem felezéssel értünk-e jobb eredményt. Az eredményesség nagyon sok tényezőtől függ, így kétesélyes az, hogy lesz-e eredménye ennek a javítási szándéknak.

2.2) Pozíciófelezés második lehetősége

Ha a jelünk megszűnik esetről beszélünk. Főleg indikátoros technikáknál érdemes megfontolni, hogy ha a jelzés megszűnik (visszafordul az indikátor, ellenkező jelet ad), de a stopot még nem vette ki a piac, akkor már ne teljes mérettel legyünk benne a pozícióban, hanem csak csökkentettel. Ezt mindenképp érdemes megfontolni, és nem csak a stop területen lestatisztikázni, hanem akár a nyerő szakaszban is, hiszen ott is jelzés lehet a jel megszűnése. A képen „a színegyezőségre lépünk be” stílusú stratégiánknál figyelhetjük meg a jel megszűnését. Az indikátor jelzést vált, a képen szereplő példában ez színváltással is követhető (kékből piros színre színeződik).

A jel megszűnt... pozició felezésre ok 

Ez ok lehet: 

  • Zárásra
  • Pozíciócsökkentésre
  • Stopmozgatásra

Mindegyiket gondoljuk át, és alakítsuk ki a saját stratégiánkat erre a helyzetre. Sok leírás azonnal zárást ír elő, de ebben az esetben is érdemes letesztelni a stratégiát egy pozíció felezésre. Ennek az elgondolásnak az eredménye nagyon szórt, mert függ a stratégiától is, és attól, hogy a megszűnő jelzés mennyire jó „találati aránnyal” működik.

Mindenképp érdemes megpróbálni, mert nem csak a stopterületen,, hanem általánosságban is használható megoldás ez, így egyrészt a veszteséget csökkenthetjük, másrészt pedig a nyerő átlagot is emelhetjük.

2.3) Pozíciófelezés harmadik lehetősége

Ha ellenkező jelet, jelzést kapunk. Egyértelmű jelzés a zárásra, de legalábbis a pozíciófelezésre, ha a stratégiánk szerinti ellenkező jelet kapunk. Ha a stratégia nem írja elő az azonnali zárást, akkor lehet vizsgálni a felezés lehetőségét. Egy ilyen szituációban mindenképp jó eredményre számíthatunk a pozíciófelezéssel.

A másik eset, hogy nem az adott stratégiával kapunk ellenkező jelet, de sokak által figyelt gyertyakonfigurációk alakulnak ki, amik nem a kötésünket erősítik, hanem ellenkező irányú mozgást jósolnak. Ilyen pld. a kalapács gyertya, a dupla csúcs, vagy alj, fej-vállak alakzat. Érdemes lesz figyelni az "Utólag könnyű" cikksorozatot! Ezek figyelése, főleg még ha a stopunk kockázatban van, jó eredményt szokott hozni, akár pozíció felezésre, akár pedig egy zárásra, vagy stoptolásra okot adhat.

2.4) Pozíciófelezés negyedik lehetősége

Ha a pozícióval kapcsolatos elgondolásunk megváltozik. Ez már olyan szubjektív tényező, amit valóban csak egyedül a saját kereskedési szokásainknak megfelelő környezetben letesztelve lehet eldönteni, hogy jó vagy nem jó. Ezt hagyjuk a legutoljára, hiszen nem lehet objektíven és folyamatosan egy paraméter szerint tesztelni. Nagyon befolyásolja az éppen aktuális mentális és testi állapotunk. Hozhat javulást, főleg, ha fegyelmezetten figyeljük magunkat, és nem összevissza felezünk.

Összefoglalva

Nagyon sok olyan rész van, amiben kicsi javulást elérve lehetséges a nyereségességünkön javítani. Soha ne egy paraméterre koncentráljunk. Ne essünk abba a hibába, hogy a négy érték közül csak az egyikre fektetünk nagy hangsúlyt, hanem mindegyiket próbáljuk javítani. Az egy paraméterre való koncentrálás a többit rontani szokta, így mindig ellenőrizzük le, hogy amit javítottunk, az valóban a nyereséget emelte, és nem csak az egyik paramétert.

Melyik jobb? Fix lot, fix összeg vagy százalékos kockázatkezelés?

A forex és tőzsdei kereskedés kockázatkezelésnek fontos eleme, hogy meghatározzuk azt, hogy mennyi pénzt veszíthetünk el egy kötésen. Így konkrétan tudjuk szabályozni, hogy normál piaci környezetben a stopunk teljesülése esetén milyen vesztőt engedhetünk meg magunknak. Általában három irányzatot említenek meg a forex és tőzsdei kockázatkezelés témában:

  • Fix lot mérettel kötünk,
  • Fix összeget kockáztatunk,
  • A számlánk egy bizonyos százalékát kockáztatjuk.

Mi, mit jelent, és mi az előnye, hátránya?

A fix lot, pozíció mérettel igazából nem kezeljük a kockázatot a forex és tőzsdei kereskedés során, hiszen ha egy adott lot mérettel kötünk minden egyes ügyletet, különböző stop távolságokkal, akkor az ügyletenkénti elveszthető összeg változó lesz. Két esetben lehet (szerintem) helye a fix lot kötésnek. Ha valaki élesbe állítja a technikát (lépéseket itt beszéltük meg), és az elején egy fix lotos kötéses időszakot illeszt be, amikor a lehető legkisebb mérettel kereskedik. Így a tesztelés alatt nem fog tudni nagyobb veszteséget elkönyvelni, hiszen 0,01 lot méret mellett se nem nyer, se nem veszít jelentős összeget. Illetve akkor is jól lehet a fix lotos kötésekkel kereskedni, ha mindig állandó a stop távolságunk, így mindig egyforma lesz a kockáztatott pénzünk. Ezektől eltérő esetben (szerintem) már nem nagyon van helye a fix lotos kötésnek.

A másik két megoldás már jobban kezeli a kockázatot a forex és tőzsdei kereskedés során. Az egyik irányzat az, amikor egy bizonyos összeget kockáztat a kereskedő, azaz pld. minden kötésre 100$-t kockáztat. Így biztosítja magának azt, hogy ne veszítsen többet, mint amit megengedhet. Ennek a kockázatkezelési megoldásnak az a hátránya, hogy a számla összegének a változását nem követi, azaz a nyerő és a vesztő sorozatokban is egyforma lesz a kockáztatott összeg. Előnye, hogy pontosan be tudjuk szabályozni, hogy nekünk mekkora az az összeg, amivel kényelmesen tudunk kereskedni. Mi az, ami se nem túl sok, se nem túl kevés. Ezt nem tudjuk megtenni egy százalékos kockázatkezelésnél, hiszen ha emelkedik a számlánk értéke, akkor a kockáztatott pénz is emelkedik, ami okozhat egy mentális nyomást.

A százalékos kockázatkezelésnél az egyenlegre vagy a saját tőkére vetített százalékos kockázatot veszünk fel. Itt a számla értékének mondjuk egy százalékát kockáztatjuk, és ha a számla értéke nő, akkor a kockáztatott összeg is nő, ha csökken, akkor ez is lemegy. Itt az előbb említett emelkedő ágban növekvő összeg miatti stressz lehet olyan tényező, ami gondot okozhat. Már körülbelül ismerjük az elveket a három, tőzsdén és forexen használható kockázatkezelési módszerről. A kérdés az, hogy melyik módszert mikor, hogyan érdemes alkalmazni.

Melyik kockázatkezelési módszert használjuk a kereskedés során?

Próbálok összehasonlítást tenni a kétféle megoldás közt, előbb egy elvi, idealizált adatsoron, majd egy saját fejlesztésű, stratégiákat visszatesztelő robot lehetőségeit kihasználva már tényleges adatokon, objektíven összehasonlítva a két megoldást. Próbálom vizsgálni a nyerő és a vesztő technikáknál miben tér el a kettő kockázatkezelési módszer, melyik hoz jobb eredményt, illetve kisebb visszaesést.

Mit mutatnak az adatok egy elméleti szimuláció után?

Itt egy olyan sorozatot vizsgálok, ami száz kötésből áll,  és egy vesztő és kettő nyerő követi egymást. Illetve majd a fordítottjával szimuláljuk a vesztő sorozatot. A nyerő és a vesztő egyforma, azaz 1:1-es RR-es (hozam-kockázat arányú) kereskedési technikát szimulálunk. A kezdő tőke 10000, és 1%-os kockázattal illetve 100-as fix összeggel számolunk. Az első képen látjuk, hogy a nyerő szériában, ha szépen jönnek a nyerők és a vesztők, akkor a százalékos kockázatkezelés a jobb választás. Eredmény:

  • A fix összegű kockázatkezelés: 13400
  • A százalékos kockázatkezelés: 13980

Kockázatkezelés

Ez 1,17x-es többlet, ami már jelentős lehet, főleg egy skalpernél, aki több száz ügyletet köt évente. A vesztő szériában, ahol két vesztő és egy nyerő a ritmus, látható, hogy a százalékos jobban teljesít, hiszen több pénz marad meg a számlán. Eredmény:

  • A fix összegű kockázatkezelés: 6600
  • A százalékos kockázatkezelés: 7082

Kockázat kezelés

Ez így kb 16%-al kevesebb veszteséget ad, mint a fix összegű kockázatkezelés. Eddig elmondható, hogy a százalékos eredményeink jobbak, mint a fix összegűek. Ez várható volt, hiszen, ha nyerő a kereskedési stratégia, akkor emelkedő számlaösszegnél emelkedő kockáztatott összegek vannak, így nagyobb a nyerő, illetve a vesztőknél fordítva. Azaz a százalékos kockázatkezelés tompítja a veszteségeket. Legalábbis jelenleg úgy néz ki, hiszen ezek idealizált sorozatok.

Mi történik a számlánkkal nagy visszaeséseknél?

Most vizsgáljuk meg azt, hogy mi a helyzet a visszaesésekkel tarkított stratégiák alkalmazása esetén? Ha már kész van a vesztő sorozatunk, akkor ezt használjuk fel, beillesztek egy olyan vesztő sorozatot, ahol 5 vesztő és egy nyerő jön, hiszen bármelyik technikánál előfordulhat egy nagyobb vesztő sorozat is.

Kockázat kezelés

Itt már sokkal jobban látni, hogy egy extra nagy vesztő sorozat az eredményeket mennyire szétválasztja:

  • A fix összegű kockázatkezelés: 5800 (az előző 88%-a)
  • A százalékos kockázatkezelés : 6537 (az előző 92%-a)

A nyerő szériába beillesztek egy olyan sorozatot, ahol 5 vesztőt követ egy nyerő (kétszer), így szimuláljuk a nagyobb visszaesést a szériában. Eredmények:

  • A fix összegű kockázatkezelés: 11200
  • A százalékos kockázatkezelés: 11218

Kockázat kezelés

Azaz úgy látni nincs nagy eltérés a kettő közt, de az eltérés mértékét az is meghatározza, hogy a visszaesés mikor következik be. Ha az elején, akkor a százalékos jobb eredményt ad ehhez képest. Ha a végén, akkor rosszabbat, hiszen ott már nagyobb lesz a százalékosan felvehető méret, így az elvesztett pénz is. Így itt nem tudunk egyértelmű eltérést kimutatni, hogy melyik a jobb. A 2015-ös svájci vihar miatt felmerült az a kérdés, hogy kisebb méretet kellene csak a brókerek keze közé adni, így a méretezési szabályok is megváltoznak. Legalábbis én az elmúlt 4 évben már ezt a módszert alkalmazom, azaz a brókercégnél vezetett számlán a spekulatív tőkém töredékét tartom. Hogyan változnak a méretezési szabályok ebben az esetben?

Mi történik ha kisebb számlán, nagyobb kockázatot vállalunk?

Szimuláljunk két olyan esetet, amiben a tőkén felét, illetve negyedét teszünk csak a brókerhez (maradék a bankban marad), és dupla illetve négyszeres százalékot veszünk fel. Hogyan alakul ilyenkor a tőke növekményünk? Itt arra kell figyelni, hogy a maximális visszaesést a számlánk kibírja, és ne legyen a letét alulméretezve, mert akkor a százalékos rendszer esetleg a harmadik, negyedik vesztő után már irreálisan kicsi újabb pozíciót tud nyitni. A szokott módon előbb a nyerő sorozatot vizsgáljuk, itt külön a százalékos és a fix tőkés rendszert. Az első táblában a százalékos kockázatos megoldást vizsgáltam, ahol az

  • 10000$ induló tőke és 1%
  • 5000$ induló tőke és 2%
  • 2500$ induló tőke és 4%

értékeket számoltam és mindegyikhez hozzáadtam azt az összeget, amit nem utaltunk ki biztonsági okok miatt a brókerhez. Így a kockázati tőkénk azonos, de csak kisebb összeget kapott a bróker, de mi megfelelően emeltük a kockáztatott százalékot.

forex kockázat kezelés

Meglepetésemre itt a 2500 és a 4% lett a nyerő, és ehhez hozzájön az is, hogy a tőkénk nagy része bizony biztonságban van, és nem a brókernél.  A következő sorozatban a vesztőket vizsgáltam, itt is a fenti nyerő sorozat inverzét szimuláltam, ami jó képet ad egy erősen vesztő, de idealizált sorozatra.

forex kockázat kezelés

Itt már nem ért meglepetés, a kisebb kiutalt pénz, és a nagyobb százaléknál lett a legjobb eredményünk. A fix 100$ vesztő és nyerőt nem vizsgáltam külön, hiszen ki belegondolás után belátható, hogy a nyereség illetve a veszteség szempontjából teljesen mindegy, hogy mennyi is a kezdő tőke, ha fix összeget adunk hozzá vagy veszünk el.

Számla értéke

Százalékos nyerő

Fix összeg

nyerő

Százalékos vesztő

Fix összeg

vesztő

10000

13979

13400

7082

6600

5000

14674

13400

7482

6600

2500

16487

13400

8091

6600

A fenti táblázatban foglaltam össze a tesztek eredményét. Már pár következtetést le tudunk vonni:

  • A kisebb tőke kiutalás jobb eredményeket hoz, ha a százalékos kockázatkezelést vizsgáljuk.
  • A százalékos kockázatkezelés jobb, mint a fix összegű.

Bebizonyíthatóak-e a fenti állítások?

Az alábbi vizsgálat feladata az lesz, hogy cáfolja vagy megerősítse a fenti állításokat. Az  arany technikát fogjuk erre felhasználni, illetve egy robotot, mert ez alkalmas a különféle kockázatkezelések gyors és hatékony tesztelésre. A teszteket kétéves XAUUSD adatsoron végzem, fix cél és fix stop értékekkel, illetve azonos pozíciókezeléssel. Így kikerülöm, hogy a változó, dinamikus célár és stop meghatározások hatását az eredményre. Aki már egy nyerő technikát tesztel, annak érdemes a technika szerint eljárni, és úgy összehasonlítani a különféle eredményeket.

Az optimalizálás soron kapott eredményekből kettőt választottam ki, ami közel azonos eredményt adott (fix lot mérettel), de ellenkező előjelűt. Az optimalizálást fix lot (0,1) értékre végeztem, így nem zavart be a méretezésből adódó eltérés.

A tesztelés a dukascopy perces adatsorán történik, egyforma modellezési (a legjobb) metódussal, így egy jó minőségű adatsoron történik a teszt. Az azonos idősík, azonos technika, azonos időtáv és az azonos adatsor lehetővé teszi, hogy az az esetleges adat hibákból adódó kötések egy helyen történjenek minden tesztben, így azok nem torzítják az összehasonlítást. Két értéket vizsgálok meg: a nyereséget, illetve a százalékos visszaesést.

Elsőként a nyerő ágat vizsgáltam

Az első tesztekben a fix összegűt teszteltem. A 10000$ kezdőtőke és a 100$ kockázat esetén 3252$ nyereséget könyveltem el, 3,47% maximális visszaeséssel.

Kockázatkezelés

Ezt tekintem alapértéknek és ehhez képest vizsgálom a több vagy kevesebb eredményt. A 10000$ kezdőtőke és 1% kockázat esetén 3698$ nyereséget könyveltem el, 4,52% maximális visszaeséssel. Ez nem túl nagy eltérés, de ez érthető is, hiszen a 1% itt és a fix 100$ a kezeteknél egyforma érték.

Kockázatkezelés

Az 5000$ kezdőtőke és 2% kockázat esetén 4240$ nyereséget könyveltem el, 4,52% maximális visszaeséssel.

Kockázatkezelés

A 2500$ kezdőtőke és 4% kockázat esetén 5397$ nyereséget könyveltem el, 17,04% maximális visszaeséssel.

Kockázatkezelés

  100$ 10000$ + 1% 5000$ + 2% 2500$ + 4%  
Nyeremény 3252 3698 4240 5397  
Visszaesés 3,47 4,52 8,9 17,0  

Ahogy látni, a százalékos, és kisebb tőke kiutálás megoldás hozta a várt eredményt, a nyereség emelkedett, de a visszaesés is. A visszaesést kis korrekcióval vegyük figyelembe, hiszen az az éppen aktuális maximális számlaösszeghez van méretezve, és van ahol az induló számlaösszeg csak a negyede az eredetinek.

Érdekességképp lefuttattam egy olyan tesztet is, ami nagyon kifeszíti a visszaesést. 1000USD számlára 10%-os kockázatnál 38% visszaesésnél, ami itt 6562USD!-t jelentett, 11075 hasznot hozott. Ezt természetesen senkinek nem ajánlom, maximum azoknak, akik nem törnek le, ha a számlájuk párszor elszáll, és újra kell tölteni. Inkább maradjunk a megszokottabb értékeknél, ne az extrém esetet erőltessük. Most az ugyanilyen kötésszámú, de vesztő beállítást, vesztő stratégiát nézzük meg.

A bázisként meghatározott 10000$ és 100$ fix kockázat elég szépen lefelezte a számlát. -4753$ eredményt könyvelhetünk el. Bármi, ami ennél jobb eredményt ad, az üdvösebb megoldás számunkra. Itt képet nem rakok be, mert közel egyformák az esések, szép lejtősek, ahol a pénzünk átszánkózik a brókerhez.

Az 1%-os már szebb eredményt adott, ezt várhattuk is, hiszen az idealizált beállításoknál is észrevettük, hogy ha azonos az induló kockázat, és vesztő sorozat, akkor egyre kisebb veszteség ér, hiszen a százalékos tompítja az esést. Itt -3796$-ral lettünk rövidebbek. Az 5000$ és 2% -3125$, a 2500$ és 4% -2135$ veszteséget hozott.

  100$ 10000$ + 1% 5000$ + 2% 2500$ + 4%  
Veszteség -4753 -3796 -3125 -2135  

Ahogy a táblában is látni, a kisebb tőke kiutalás és a nagyobb, arányosan növelt kockázat jobb eredményt ad, mint a fix összegű kockázat.

Mire jutottunk végül?

A fenti tesztek alapján tehát:

  • a százalékos kockázatkezelés jobb eredményeket hozott akár a pluszos ágban, akár a vesztőben.
  • a kisebb számla, nagyobb kockázati százalék jobb eredményeket adott, és bónuszként az is ott van, hogy így a brókerkockázatot is csökkentjük.
  • aki robotot fejleszt, annak mindenképp érdemes letesztelni többféle megoldással is a robotot, mert esetleg jobb, vagy kisebb kockázatú megoldásokat is találhat.

A fentieken érdemes elgondolkodni, hiszen egyrészt jobbak is lehetnek a kockázati arányok és egy esetleges beszorulása a pénzünknek a brókereknél nem okoz akkora gondot. Fontos kiemelni, hogy a kisebb számla azt jelenti, hogy a tőkénk kisebb részét utaljuk ki, a többi (a nagyobb számla összeghez fennmaradó) rész a saját bankszámlánkon van. Azaz a teljes kockázati tőkére vetített kockázat egyforma. 

 

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak

please do NOT follow this link