Geopolitikai kockázatok hatásai a befektetések hozamára

Cikkünkben a geopolitikai kockázatok mérését és pénzpiaci hatásait vizsgáljuk, különös tekintettel arra, hogy a geopolitikai események hogyan befolyásolják a kötvénypiaci hozamokat és a befektetési eszközök jövőbeni teljesítményét. Fő kérdéseink:

• Hogyan mérhetők a geopolitikai kockázatok?
• Hogyan hatnak a kamatokra?
• Hogyan befolyásolják a befektetési eszközök hozamát?
• Milyen szerepe van a piaci rezsimeknek (nyugodt vs. stressz időszakok)?
• A geopolitikai kockázatok hatása a magyar tőkepiacon

Hogyan mérhetők a geopolitikai kockázatok?

A geopolitikai bizonytalanság mérése lényegesen bonyolultabb, mint a konkrét háborús események vizsgálata (ezeket lásd itt). A geopolitikai kockázatok definiálása során elkülönítünk geopolitikai eseményeket és fenyegetéseket. Ugyanis amíg a geopolitikai események (például háború, katonai akció, terrortámadás bekövetkezés) azonnali hatást gyakorolnak a gazdaságra, és a vállalatok pénzügyi mutatóira (cash flow, kereskedelem, ellátási láncok), addig a geopolitikai  fenyegetések előrevetített, feltételezett események, melyek bizonytalanságot okoznak. A tőkepiacok szempontjából a hatások eltérők, ugyanis a geopolitikai események közvetlen piaci reakciót váltanak ki, a fenyegetések pedig bizonytalanságot okoznak a piacon.

A geopolitikai kockázatok különböző módon mérhetők, de a természetes nyelv alapú feldolgozás térnyerésével a legismertebb indikátorok a világ legnagyobb újságainak híreit elemzik. Az algoritmus több ezer cikket elemezve állapítja meg adott napra a geopolitikai kockázatokat. A legismertebb ilyen indikátor geopolitikai kockázati index (GPR) néven érhető el, és Caldara, Iacoviello  módszertanán alapul. A GPR indikátor napi gyakorisággal érhető el a befektetők számára. Az alábbi képen a napi adatok alapján havi formára aggregált GPR indikátor követhető nyomon. A fontosabb események felismerhetők az ábrán, így például az orosz-ukrán háború kirobbanása, vagy a szeptember 11-ei terrortámadás.

forrás: saját szerkesztés

A GPR indikátor a fenti definíciók szerint két komponensre bontható. Az alábbi ábrán a felső kép a geopolitikai fenyegetéseket (GPRT), az alsó a geopolitikai eseményekből (GPRA) származó kockázatot szemlélteti.

forrás: saját szerkesztés

Hogyan hat a geopolitikai kockázat a kamatokra?

Az alábbiakban részletezett vizsgálatban 2006-tól kezdődően napjainkig tanulmányozzuk a geopolitikai kockázati index (és két komponensének) kockázatmentes hozamokra gyakorolt hatását. A kockázatmentes hozamot elsőként az Egyesült Államok kötvénypiaci hozamaival azonosítottam, és mivel ez a változó trendet tartalmaz, így ennek eltávolítására a hozamok havi változását (százalékpontban, d_RF jelölés) vizsgálom.  Az alábbi ábra felső képén a kockázatmentes hozam, alul a hozam havi változása látható.

forrás: saját szerkesztés

A táblázatban a geopolitikai kockázatot mérő indikátorok (GPR, GPRA, GPRT) és a kötvénypiaci hozamok (d_RF) közötti kapcsolat figyelhető meg. Eszerint mind a geopolitikai kockázati index (GPR), mind a geopolitikai esemény (GPRA) és a fenyegetés (GPRT) pozitív kapcsolatban van a jövőbeni hozamokkal, azaz magasabb indexérték időszakában magasabb jövőbeni (5 hónappal később) hozamokat figyelhetünk meg A táblázat rámutat arra is, hogy a fenyegetések lényegesen magasabb magyarázóerővel rendelkezik, mint az események indikátora (lásd R² oszlop)

Megjegyzés: A csillagok a statisztikai szignifikancia szintjét jelölik: p < 0,01 (***) 1%-os szignifikanciaszint, p < 0,05 (**) 5%-os szignifikanciaszint, p < 0,1 (*) 10%-os szignifikanciaszint.

A GPR indikátor abszolút értéke mellett vizsgálhatjuk a havi változást is (d_GPR). Ebben az esetben azonban negatív kapcsolatot tudunk kimutatni, tehát a növekvő geopolitikai kockázat csökken kockázatmentes hozamot eredményez az amerikai piacon. Ennek vélhetően az az oka, hogy az amerikai kötvények menekülőeszköznek számítanak, így a növekvő bizonytalanságra, megnő a kötvények iránti kereslet, mely csökkenő hozamokat eredményez.

Hasonló folyamatokat figyelhetünk meg a hazai tőkepiacot vizsgálva. Ebben az esetben a 10 éves lejáratú (d_huf10ev) és a három hónapos lejáratú (d_huf3havi) kötvények hozamváltozását tekintettük kockázatmentes hozamnak. Ahogy a táblázat adataiból kiderül, elsősorban a rövid hozamok esetében mutatható ki a kapcsolat. Az eredmények azt mutatják, hogy a magasabb geopolitikai kockázat nagyobb kötvénypiaci hozamnövekedést eredményez, illetve a geopolitikai kockázatok növekedése (d_GPR, d_GPRT, d_GPRA) nagyobb jövőbeni hozammal jár együtt

A fentiek tehát arra utalnak, hogy a geopolitikai kockázatok (GPR, GPRA, GPRT indexekkel mérve) és a jövőbeni kötvénypiaci hozamok között van kapcsolat. Az Egyesült Államok kötvénypiacán a magasabb geopolitikai kockázatok nagyobb hozamnövekedést eredményeznek, de a növekvő geopolitikai kockázatok hatására a hozamok csökkennek, vélhetően azért, mert az amerikai kötvénypiac biztonsági menedékként funkciónál. Ilyen jelenséget nem lehetett kimutatni a magyar kötvénypiacon (3 hónapos kötvényeket vizsgálva), azaz itt a növekvő geopolitikai kockázatok növekvő kötvénypiaci hozamokkal jártak együtt. Az adatokból az is kitűnik, hogy a geopolitikai fenyegetések (GPRT) mutatónak magasabb a magyarázó, előrejelző ereje.

Geopolitika sokkok és a befektetési eszközök hozama

A fenti vizsgálatok arra utalnak, hogy a geopolitikai kockázat és a befektetési eszközök ára között nem lineáris a kapcsolat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a geopolitikai kockázat alacsony szintje nem befolyásolja a hozamokat, mert a befektetők nem árazzák az eseményeket. Ha azonban a kockázatok szintje emelkedik, akkor a hatás kimutatható lesz. A folytatásban ezért 1985-2024 közötti időszakon a geopolitikai sokkok hatásait tekintjük át, negyedéves bontásban (ennek oka, hogy GDP adatok csak negyedéves bontásban érhetők el). A pontosabb paraméterbecslések miatt a GPR indikátor logaritmusát használom, de ez nem befolyásolja az eredmények értelmezését. A sokkhatásokat a múltbeli átlag egyszeres szórásával azonosítottam (ez kb. 50 pont változásnak felel meg), az impulzusválaszok pontbecslését minden esetben 10 ezer bootstrap szimulációval erősítettem meg.  A hatások modellezéséhez vektor autoregressziót használtam, a cholesky-dekompozícióban a GPR indikátor került az első helyre, azaz azt feltételezzük, hogy a geopolitikai események (háborúk, konfliktusok) kívülről érkező exogén sokkok, amelyek hatást gyakorolnak a befektetési eszközök árazására, de nem a tőkepiaci mozgások okozzák a GPR indikátor változását, tehát nem endogén jellegű. A vizsgált időszakon a GPR indikátor változása és a nagyobb konfliktusok időpontjai vethetők össze.

Az első képen látható pontbecslés a részvénypiaci hozam és a GPR-sokk közötti negatív kapcsolatról árulkodik, azaz a jelentősen növekvő GPR a következő negyedévben 1 százalékponttal alacsonyabb részvénypiaci hozamot eredményez, majd néhány negyedéven belül a hatás eltűnik. A szürke sáv, a 10.000 bootstrap szimulációval megerősített konfidencia-intervallum, mely tartalmazza a nullát, azaz nem tekinthető statisztikailag szignifikánsnak.

Forrás: saját szerkesztés

A következő grafikonon az arany negyedéves hozamára gyakorolt hatásokat láthatjuk. Itt a pontbecslés szerint 0,6 százalékpontos hozamnövekedés következik be a sokkhatást követően. A szürke sáv itt is tartalmazza a nullát.

Forrás: saját szerkesztés

Az alábbi ábrából arra következtethetünk, hogy a kötvénypiaci hozamok 0,1 százalékpontos emelkedéssel reagálnak a sokkhatásra.

Forrás: saját szerkesztés

Az utolsó ábrán a következő negyedév GDP adata látható. Itt szintén a negatív kapcsolat valószínűsíthető, azaz a geopolitikai sokkhatások után átlagosan 0,1 százalékponttal alacsonyabb GDP-változást figyelhettünk meg. A pontbecslés itt sem statisztikailag szignifikáns.

Forrás: saját szerkesztés

A geopolitikai sokkok hatása nem állandó

A fenti eredmények ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy a geopolitikai kockázatok és a befektetési eszközök hozama közötti kapcsolat nem feltétlenül lineáris. Ezt megerősítik a témában készült legújabb empirikus kutatások, melyek szerint a geopolitikai sokkok hatása erősen függ a piaci környezettől, és különösen a piaci volatilitás szintjétől.

A témában újnak számító vizsgálat Markov-switching modellek segítségével azt mutatta ki, hogy a piacok két eltérő állapot között váltanak. Egy alacsony volatilitású („nyugodt”) és egy magas volatilitású („stressz”) rezsim között. Az eredmények szerint ugyanaz a geopolitikai sokk jelentősen eltérő hatást gyakorol a hozamokra a két állapotban. Nyugodt piaci környezetben a geopolitikai hírek hatása mérsékelt, és sok esetben statisztikailag nem is kimutatható. Ezzel szemben stresszes időszakokban a geopolitikai sokkok hatása többszörösére erősödik, és jelentős árfolyam-ingadozást okozhat. Ez arra utal, hogy a befektetők csak bizonyos piaci állapotokban kezdik el aktívan árazni a geopolitikai kockázatokat.

Az ábra a geopolitikai sokkok (GST shocks) és a részvénypiaci hozamok kapcsolatát mutatja négy régióban (Észak-Amerika, Európa, Latin-Amerika, Ázsia). Az egyes pontok napi megfigyeléseket jelentenek. A színek a piaci állapotokat jelzik:

• kék pontok: alacsony volatilitású (nyugodt) időszakok
• piros pontok: magas volatilitású (stressz) időszakok

Ahogy az ábrán is látható, nyugodt időszakokban (kék pontok) a hozamok kis tartományban mozognak a geopolitikai sokkok hatása mérsékelt a pontok sűrűn a 0 körül helyezkednek el, azaz a a piac kevésbé reagál a geopolitikai hírekre. Stressz időszakokban (piros pontok) a hozamok sokkal szélesebb tartományban szóródnak, gyakoriak a nagy pozitív és negatív kilengések, ugyanazon sokk mellett nagyobb ármozgások figyelhetők meg, azaz a piac sokkal érzékenyebbé válik a geopolitikai kockázatokra.

Forrás: SSRN

A geopolitikai kockázatok hatása a magyar tőkepiacon

A saját empirikus eredményeink alapján a magyar tőkepiac érzékenyen és aszimmetrikusan reagál a geopolitikai kockázatokra. A több mint kétmillió Magyarországgal kapcsolatos hír feldolgozásán alapuló indikátoraink (háborús hírek aránya, alábbi grafikonon pirossal és a háborús hírek hangvétele, kékkel) azt mutatják, hogy a geopolitikai események hatása elsősorban a volatilitáson és a kockázati prémiumokon keresztül érvényesül.

A háborús hírek számának növekedése rövid távon a kötvénypiacon hozamcsökkenést eredményez, ami a befektetők biztonságkereső viselkedésére utal. Ugyanakkor hosszabb távon a kockázati prémium emelkedése figyelhető meg, különösen a hosszú lejáratú hozamok esetében. A részvénypiacon a geopolitikai kockázatok elsősorban nem a hozamok szintjében, hanem a volatilitás növekedésében jelennek meg. A negatív hangulatú hírek szignifikánsan növelik a BUX volatilitását, és emelik a piaci stressz kialakulásának valószínűségét. A devizapiacon a geopolitikai kockázatok a forint gyengülésében és a volatilitás növekedésében tükröződnek, különösen magas háborús aktivitás időszakában.

forrás: saját szerkesztés

Összességében a magyar piac reakciója is erősen állapotfüggő. A geopolitikai hatások elsősorban stresszes piaci környezetben válnak kimutathatóvá, és a negatív hírek hatása erősebb, mint a pozitívaké. Kutatásunkról bővebb információ a Statisztikai Szemlében található, a fenti geopolitikai indikátort heti rendszerességgel frissítve a https://huncert.eu/ oldalon érhető el. 

Összegzés

A geopolitikai kockázatok mérhetővé váltak a modern, szövegbányászati alapú indikátorok segítségével, ami lehetővé teszi azok pénzpiaci hatásainak empirikus vizsgálatát. Eredményeink azt mutatják, hogy a geopolitikai kockázatok és a befektetési eszközök árazása között szoros, ugyanakkor nem lineáris kapcsolat áll fenn.

A kötvénypiacokon a geopolitikai kockázatok hatása kettős. Az Egyesült Államokban a növekvő bizonytalanság rövid távon hozamcsökkenést eredményez a biztonságkeresés miatt, míg Magyarországon inkább hozamemelkedés figyelhető meg.  A részvénypiacon a geopolitikai kockázatok hatása elsősorban nem a hozamok szintjében, hanem a volatilitás növekedésében jelenik meg. A legújabb kutatásokkal összhangban kimutatható, hogy a geopolitikai sokkok hatása erősen állapotfüggő, azaz nyugodt piaci környezetben mérsékelt, míg stressz időszakokban jelentősen felerősödik.

A saját vizsgálataink alapján a magyar tőkepiac reakciója szintén aszimmetrikus. A negatív hangulatú geopolitikai hírek erőteljesebb hatást gyakorolnak, növelik a volatilitást, gyengítik a forintot, és emelik a kockázati prémiumokat.

Összességében a geopolitikai kockázatok nem folyamatosan, hanem bizonyos piaci állapotokban válnak meghatározóvá. Ez azt jelenti, hogy a befektetők számára nemcsak a kockázatok szintje, hanem a piaci környezet is kulcsfontosságú a megfelelő döntések meghozatalában.