GDP: nominális, reál GDP jelentése, GDP adatok értelmezése

Bejegyzésünkben a GDP fogalmával, értelmezésével foglalkozunk. Az elméleti definíciók mellett arra is kitérek, hogy egy átlagos befektető, kereskedő hogyan használhatja fel a GDP adatokat döntései során. Ezzel a témával a bejegyzés második felében foglalkozok. Témáink:

• Mit jelent a GDP? A GDP fogalma
• A nominális/reál GDP számítása
• Mit jelent a GDP? A GDP fogalma
• A GDP jelzi a gazdasági válságokat, recessziót?
• Milyen GDP adatokat kövessünk?
• Milyen jelentősége van a GDP adatoknak a rövid távú kereskedés során?
• Miért jelzi rosszul a GDP adat a tőzsdei eséseket?
• Ott kell befektetni, ahol nagy GDP növekedés lesz?
• 47 ország GDP-változása és részvénypiac kapcsolata
• GDP és az eladósodottság összefüggése
• GPD és a részvénypiac közötti negatív korreláció

Mit jelent a GDP? A GDP fogalma

A GDP az angol Gross Domestric Product szavak rövidítése, jelentése bruttó nemzeti termék, azaz egy ország lakossága, vállalatai által megtermelt javak összes értéke.

A GDP, Gross Domestric Product számítása

A GDP mutatónak két típusát számítják, az egyik az ún. nominális GDP, ez gyakorlatilag az adott ország lakossága, vállalkozásai által megtermelt összes javak pénzben kifejezett értéke, de az infláció hatását nem veszi figyelembe. Ezért a nominális GDP mellett az ún reál GDP-is számításra kerül, ami már inflációval korrigálja a nominális GDP mutató.

A nominális GDP számítása

A GDP számítása során a fogyasztás és a beruházások összegének értéke kerül összeadásra, melyhez hozzáadják az exportált javak összegének értékét, és az importált javak összegének értéke levonásra kerül.

nominális GDP számítási képlete = GDP = fogyasztás + beruházások + export - import

A reál GDP számítása

A reál GDP kiszámításhoz szükséges az ún GDP-deflátor, mely az árszínvonal változását mutatja.

reál GDP = (nominális GDP / GDP-deflátor) * 100

Egy főre jutó GDP, Gross Domestric Product mutatója, GDP per capita

Az egy főre jutó GDP mutatót úgy számítják ki, hogy a GDP értékét elosztják az ország lakosságával, így megkapjuk, hogy egy lakósra mennyi GDP jut, listába, sorrendbe rendezve, így egy rangsort kapunk, mely utal arra, hogy az egyes országokban milyen magas az életszínvonal. Értelemszerűen minél nagyobb a GDP per capita, azaz az egy főre jutó GDP, annál magasabb az életszínvonal.

Az IMF által számított egy főre jutó GDP lista első 5 helyezettje: Luxemburg, Svájc, Norvégia, Makaó, Katar. Egy főre jutó GDP Magyarországon kb. 12.240 dollár (2015-ös adat), ezzel a lista 60-dik helyén helyezkedik el Magyarország.

A GDP alapú összehasonlításnak vannak bizonyos korlátai, például természeti katasztrófák, háborúk utáni újjáépítések miatt is megugorhat a GDP, továbbá a fekete gazdaság sincs figyelembe véve, és emiatt azok az országok, ahol nagy arányú a fekete gazdaság a valós GDP-je nem tükrözi pontosan az ország gazdasági helyzetét. Egy főre jutó GDP 195-2016 közötti változása az európai országokra a ksh honlapján érhető el.

A szárazabb elméleti definíciók után nézzük meg a GDP mutatók hasznosságát gyakorlati szemmel. A GDP egy ország, régió gazdaságának, gazdasági fejlődésének mérőszáma, így befektetőként, tőzsdei, devizapiaci kereskedőként is fontos követni a GDP mutató alakulását. Ennek egyik oka az, hogy a GDP növekedés tulajdonképpen kifejezi a vállalati profitok növekedését. Márpedig ha a vállalati profitok növekednek, akkor ehhez előbb utóbb a részvények ára is igazodik, azaz emelkedni fognak. A hosszútávú részvény árfolyam emelkedés egyik fontos feltétele a vállalati profitok, így az egy részvényre jutó nyereség növekedése. Ezek pedig a GDP változással jól előre jelezhetők.

A GDP jelzi a gazdasági válságokat, recessziót (csak késve)

A recesszió kifejezés tulajdonképpen egy olyan gazdasági állapotot jelent, amikor a cégek profitja csökken. Nem egyetlen cégé, hanem teljes iparágak, szektorok profitja csökken. Ez pedig a GDP csökkenését is jelenti, így általában ha két negyedében egymást követően csökken egy ország GDP-je, akkor technikai recesszióról beszélünk. Hivatalosan a recessziót az adott ország gazdasági minisztériuma, egyéb szervezete jelenti be. Például az Egyesült Államokban ezt a feladatot az NBER látja el. A szervezet a recesszió megállapítása során nemcsak a GDP adatokat, hanem más tényezőket is figyelembe vesz. A GDP adatával együtt öt fontos faktort vizsgál az NBER:

• GDP (gross domestic product)
• GDI (gross domestic income)
• Ipari termelés
• Foglalkoztatottság
• Kiskereskedelmi forgalom

Fontos azzal is tisztában lenni, hogy az NBER nem határozott meg nyilvánosan pontos kritériumokat. Tehát nincsenek olyan szabályok, hogy ha két negyedévben csökken a GDP, akkor automatikusan bejelentik a recessziót. Ahogy a fenti felsorolásból is látható, több mutató együttes értékelésével döntenek a recesszióról. Ennek a folyamatnak a menetéről itt beszéltünk. 

Milyen GDP adatokat kövessünk?

Ha egy kisebb ország piacán fekteted be a pénzedet, vagy hozod meg a gazdasági döntéseidet, akkor értelemszerűen vizsgálni kell az ország GDP változását. Például egy magyar piacot érintő befektetés esetén a magyar GDP adatnak lesz jelentősége. Azonban nem szabad arról megfeledkezni, hogy a magyar gazdaság ezer szálon kapcsolódik más külföldi országokhoz. Gondolj csak az autóiparra, és más exportra gyártott termékekre. Azaz ha a külföldi országokban kevesebb autóra, más exportált termékre lesz szükség, akkor ez érinteni fogja a magyar gazdaságot is. Nem elég tehát csak a kiválasztott ország GDP adatainak az elemzése, hanem követni kell a legnagyobb gazdasági régiók GDP adatait is.

Ezek közül az Egyesült Államok GDP adata a legfontosabb, azaz ha az Egyesült Államok gazdasága nem tud nőni, recesszió alakul ki, akkor a globalizáció miatt ennek a világ többi országában is hatása lesz. Az egyik legjobb adatbázist a tradingeconomics oldalon találod. Itt az összes ország GDP növekedési adatai grafikonon megjeleníthetők. Az adatbázist a következő lapon érheted el (a bejegyzés képeinek forrása is ez a weboldal). Az országok GDP adatai grafikonon is megtekinthetők. Itt például a magyar GDP növekedésről látsz egy grafikont.

A fenti oldalon nem csak az éves növekedést tudod követni, hanem a GDP összegének változása is látható. Ehhez ezt az adatbázist használd. Az alábbi képen a magyar GDP-t láthatod milliárd dollárban kifejezve:

GDP adatok részletezése, azaz melyek a legjobban növekvő szektorok?

Ha megnézed a GDP adatokat, akkor a grafikon mellett lekérdezheted az egyes gazdasági ágazatokra lebontott GDP adatokat is. Az alábbi képen jelöltem is, azaz a kiválasztott országnak megnézhetek az egyes ágazatai szerinti adatokat is.

Valószínűleg nem lepődsz meg azon, hogy a magyar építőipari GDP (GDP from  construction)  az elmúlt években nagyot növekedett:

A szolgáltatások területén pedig nem is volt akkora visszaesés a 2008-2009-es válság alatt, most pedig már sokkal nagyobb az előállított szolgáltatások értéke.

A GDP adatokat nem csak magyar viszonyokban érdemes vizsgálni. Például ha külföldi részvényekbe, ingatlanokba fektetjük be a pénzünket, vizsgáljuk meg szektorok szerinti bontásban a GDP alakulását az országon belül.

Milyen jelentősége van a GDP adatoknak a rövid távú kereskedés során?

Nagyon sok kereskedő rövid távon fekteti be pénzét, azaz órákra, napokra, hetekre vásárol részvényeket, devizákat egyéb kockázatos eszközöket. A rövidtávú kereskedés során is nagy jelentősége van a GDP adatnak, mivel az egyik legfontosabb makroadatról, gazdasági adatról van szó, így az adatok közzététele nagy piacmozgással, megnövekedett volatilitással jár. A témát a hírkereskedés kapcsán már tárgyaltuk: Hírkereskedés alapjai, eszközei, buktatók

A fentiekhez hozzátenném, hogy az amerikai negyedéves GDP adatoknak van a legnagyobb piacmozgató hatása. A negyedéves GDP adatoknak három változata létezik, ezek az alábbiak:

• advanced GDP - ez a legkorábbi adat, egyben a legnagyobb piacmozgató hatású
• second estimate GDP - ez a második adat, kisebb piacmozgató hatású
• final GDP adat - ez az utolsó, pontos adatközlés, a legkisebb piacmozgató hatása ennek az adatnak van.

Az alábbi képen a forexfactory.com oldalon elérhető makronaptár grafikonja látható az Advanced GDP adatra. A grafikonon látható sárga vonalak jelzik az előzetes elemzői várakozásokat. A piaci reakciók pedig ennek függvényében várhatók.

A grafikonon jelöltem is két esetet. A 2009-es esetben az elemzői várakozások szerint a piac kisebb visszaesésre számított (ezt jelzi a sárga vonal), majd a tényadat (kék oszlop) sokkal nagyobb GDP visszaesést mutat. Ez tehát egy negatív meglepetés, melyre gyakran (de nem mindig) reagál a piac árfolyam eséssel. Az eset fordítottjára is láthatunk példát 2010-ben. Ekkor az elemzők nem vártak előzetesen akkora GDP növekedés, mint ami a tényadatból kiderült. Ez tehát egy pozitív meglepetés, melyre gyakran (nem mindig) emelkedéssel reagálnak a tőzsdék.

Miért jelzi rosszul a GDP adat a tőzsdei eséseket?

Gazdasági hírek gyakori szereplője a GDP adat, sokszor olvashatunk ezekről az adatokról. Sajnos a gazdasági hírek nem feltétlenül segítik a kereskedőt, befektetők, hogy objektíven mérlegelje a helyzetet, különösen, ha "ez a legrosszabb GDP növekedés", "gyenge lett a GDP adat", vagy "az Egyesült Államok gazdasága lassulóban van" címekre helyezzük hangsúlyt. A probléma az, hogy a negyedéves GDP adatok nagyon rossz indikátorok, azaz a tőzsdei teljesítmények eredményét meglehetősen rosszul jelzik.

A másik probléma a GDP adattal, hogy késve ad jelzést, azaz mire a recesszió bekövetkezik, addigra a tőzsdék már esnek. Például az Egyesült Államok hivatalosan 2008. júliusában jelentette be, hogy recesszióban van a gazdaság. Ahogy az alábbi képen látható, addigra már a csúcstól közel 20 százalékot esett az amerikai részvénypiac.

 

Ott kell befektetni, ahol nagy GDP növekedés lesz?

A címbeli bölcsesség egyike azoknak a befektetési tanácsoknak, melyek teljesen logikusnak tűnek, hiszen a nagy gazdasági növekedés velejárója, hogy az országban működő tőzsdei társaságok is növekednek, nagyobb nyereséget érnek el, így a részvényeik árfolyama is emelkedni fog. Sajnos azonban a fentiekhez hasonló pénzügyi bölcsességek nem mindig igazak. Több ilyen esetről beszéltünk már (például Egy sikeres társaság NEM jó befektetés?), és ezt a témát is érintettük már a megatrend befektetés témakörében (lásd alábbi előadáson), azaz nincs kimutatható kapcsolat a GDP növekedés mértéke és egy ország részvénypiacán elérhető jövőbeni hozam között. Sőt, a témával kapcsolatos legelső vizsgálatok enyhe negatív kapcsolatot tártak fel.

Jay R. Ritter professzor munkájában 100 évet tekintett át 16 ország vonatkozásában (az 1900-as években ez a 16 ország adat a globális kapitalizáció 90 százalékát), és kimutatta, hogy az egy főre jutó GDP (real GDP per capita) bővülés és a jövőbeni részvénypiaci hozam között nincs pozitív kapcsolat (enyhe negatív kapcsolatot mutatott ki). Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy azokban az országokban, ahol az egy főre jutó GDP jelentősen bővül, alacsonyabb volt a tőzsdék jövőbeni hozama azokkal az országokkal szemben, ahol az egy főre jutó GDP kevésbé növekedett.

Az alábbi képen jól kimutatható a fenti ellentmondás. Sárga színnel láFtjuk az egyes országok egy főre jutó GDP növekedésének mértékét 1900-2002 között, zöld színnel pedig a részvénypiaci hozamot. Jól látszik, hogy a legnagyobb GDP növekedéssel (egy főre jutó) rendelkező országok esetében nincs kiemelkedő tőzsdei teljesítmény (Olaszország, Németország, Japán, Svájc), és a legkisebb GDP növekedéssel rendelkező országok között is találunk magas tőzsdei teljesítményt (Dél-Afrika). (Az adatok inflációval korrigáltak.)

forrás: Economic Growth and Equity Returns

A fentiek nem jelentik azt, hogy ha egy ország gazdasága zsugorodik, akkor annak sincs jelentősége. Ugyanis a negatív GDP növekedés, negatívan hat a jövőbeni hozamra. Ritter professzor szerint annak nincs jelentősége, hogy a GDP bővülés 3% vagy 7%. Egész egyszerűen a GDP növekedés nincs összefüggésben a jövőbeni hozammal.

47 ország GDP-változása és részvénypiac kapcsolata

A 2022 nyarán megjelenő, What Matters More for Emerging Markets Investors: Economic Growth or EPS Growth? cím alatt elérhető vizsgálatban Jay Ritter professzor munkatársaival további vizsgálatok végzett el, és most már 47 ország gazdaságát tekintette át 32-120 év távlatában. A kutatás arra fókuszált, hogy van-e összefüggés egy ország GDP-változása és a részvénypiac jövőbeni hozama között.

A vizsgálatban 21 fejlett országot tekintettek át. Ezek adatait az alábbi grafikonon követheted nyomon. A real GDP growth mutatja a reál GDP (GDP per capita) változását, a Real Stock Returns név alatti oszlopok pedig a részvénypiac évesített hozamát. Például az Egyesült Államokban a reál GDP növekedés átlagosan 2% volt az elmúlt évtizedekben, az amerikai részvénypiac reálhozam pedig kb. 6,5 százalék. Ugyanakkor például Franciaországban, Németországban hasonló mértékű GDP növekedés volt, de a részvénypiaci hozamok lényegesen alacsonyabbak.

Hasonló ellentmondásokat találhatunk a megvizsgált 15 fejlődő ország piacán is, lásd alábbi képen.

A fenti adatokkal részletes korrelációs elemzést végeztek. Ezek eredménye:

• A 21 fejlett ország reál GDP adata és a részvénypiac hozama között enyhén negatív a korreláció. A korrelációs együttható -0,31, a p-value 0,17, azaz a vizsgálat statisztikailag szignifikáns.
• A 15 fejlődő ország reál GDP adata és a részvénypiac hozama között enyhén pozitív a korreláció, de a vizsgálat statisztikailag nem szignifikáns (p-value 0,55).

A tőzsdei társaságok nyeresége és a jövőbeni hozam

A tőzsdei társaságok nyeresége és a részvények árfolyama között pozitív kapcsolat figyelhető meg. Ezt már a fenti vizsgálat előtt is számos kutatás megerősítette. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy azok a társaságok, melyek egy részvényre jutó nyeresége (EPS) növekszik, a részvényeik jövőbeni hozama magasabb a növekvő árfolyam miatt (az összefüggés csak hosszú távon mutatható ki). Az alábbi táblázatból kiderül, hogy a részvénypiaci hozamok és az EPS változás között közepesen erős pozitív kapcsolat mutatható ki, azaz a korrelációs együttható 0,53 és a vizsgálat statisztikailag szignifikáns (p-value < 0,05).

Az adatokból az is kiderül, hogy 1996-2019 közötti időszakon a fejlődő országok többsége jelentős GDP-növekedést tudott felmutatni, a tőzsdei társaságok EPS-növekedése azonban ezzel nem tartott lépést, hiszen csökkenő egy részvényre jutó nyereséget látunk.A fentiek után a szerzők az alábbiakkal zárják a vizsgálatot:

“These results suggest that, for predicting future stock returns, a focus on GDP growth is misguided.”

Azaz a GDP-növekedés mértékére fókuszáló előrejelzési módszerek félrevezethetik a befektetőket.

GPD és a részvénypiac közötti negatív korreláció

Elroy Dimson, Paul Marsh és Mike Staunton közgazdászok a Triumph of the Optimist cím alatt elérhető könyvben foglalták össze 101 év tőkepiaci eseményeit. A könyv adatairól korábban már beszámoltam, és bár 2000-ig gyűjtötték össze az adatokat, legutóbb egészen 2021-ig bővítették az adatbázist.

Vizsgálataikban ők is érintik a „Growht Puzzle” néven ismert összefüggést, és Dimson, Marsh, Staunton is arra jutottak, hogy negatív korreláció van a GDP és a részvények jövőbeni hozama között, de a korrelációs együttható statisztikailag nem szignifikáns, ami nagyjából annyit jelent, hogy valószínűleg semmiféle összefüggés nincs a GDP és az ország részvénypiaca között.

De nemcsak, hogy nem jósolja meg a GDP változás a következő időszak részvénypiaci hozamát, még az is kimutatható az adatokon, hogy az aktuális GDP változása sem mutat korrelációt a részvénypiaccal. Ez azt jelenti, hogy ha pontosan tudjuk, hogy 2023-ban a magyar gazdaság jobban fog növekedni, mint a lengyel, akkor ebből nem következik az, hogy a magyar részvénypiac felülteljesíti 2023-ban a lengyel részvénypiacot.-

Hasonló részletességű vizsgálatokat végzet a Dimensional is. Ebben a vizsgálatban arra voltak kíváncsiak, hogy segítheti-e a rövid távú befektetési döntéseket a GDP, azaz egy adott év GDP adata információt nyújthat-e a következő év részvénypiaci hozamára vonatkozóan. Az alábbi grafikonon a fejlett (developed) és fejlődő (emerging) országok külön bontásban szerepelnek. A grafikonok x tengelyén a GDP változása, az y tengelyen a részvénypiac következő évi többlethozama látható.

Gyakorlatilag véletlenszerű eloszlást látunk, amit az alábbi táblázat is megerősít. Eszerint tehát a legnagyobb GDP növekedés elérő országok átlagos részvénypiaci hozama a következő évben 12 százalék, míg a legkisebb GDP növekedést elérő országok átlagos részvénypiaci hozama 13,14 százalék.

Nagyon sok befektető követi a GDP adatok változását, mivel a jövőbeni részvénypiaci hozamok egyik indikátorának tekintik. Emellett nagyon sok befektető a nagy gazdasági növekedés alapján választ befektetési célpontot. Ugyanakkor a fenti adatokból kiderül, hogy alapvetően a két tényező (GDP és a részvények jövőbeni hozama) között nincs kapcsolat, nem mutatható ki korreláció. A fentiek után felmerülhet a kérdés, hogy ha a GDP növekedés mértéke nem számít, akkor mi az, aminek jelentősége van. Erről a következő cikkben beszéltünk: Hozam a tőzsdén: Ez a 7 tényező a legfontosabb.

GDP és az eladósodottság összefüggése

A GDP és az államadósság, eladósodottság közötti összefüggés számos múltbeli kutatás tárgya volt már, többek között az alábbi anyagok foglalkoztak a problémával:

• The real effects of debt
• Is High Public Debt Always Harmful to Economic Growth?
• Does High Public Debt Consistently Stifle Economic Growth?
• Debt and Growth: A Decade of Studies
• The Impact of Public Debt on Economic Growth

A vizsgálatok többsége több évtizeden keresztül, számos ország gazdaságát vizsgálta meg. Például 1980-2010 közötti időszakon az OECD országok gazdaságát, de átfogóbb vizsgálatok a második világháborútól napjainkig tekintették át a 20 fejlett ország gazdaságát. Az államadósságot jellemzően nem abszolút értékben vizsgálták, hanem hogy összevethetők legyen az adatok, GDP arányosan. A fő megállapítások az alábbiak voltak:

• A mérsékelt szintű államadósság javította a vizsgált országokban a jólétet, és fokozta a gazdasági növekedést.
• A mérsékelt szint a 75% alatti GDP arányos államadósság jelenti.
• A gazdasági növekedés és a magas államadósság között negatív kapcsolat van.
• A magas államadósság szintje 75-100% között van megállapítva a különböző kutatásokban.
• A témában leginkább ismert kutatók Carmen Reinhart és Kennet Rogoff 90%-os határértéket állapított meg.

Látható volt a fentiekből, hogy az átfogó vizsgálatok negatív kapcsolatot találtak a magas államadósság és a jövőbeni gazdasági növekedés között. Ennek összetett okai vannak, például:

• A magasabb államadósság magasabb kamatokhoz vezethet, azaz államadósság finanszírozása megdrágul.
• Ez növekvő adókat eredményez, ami negatív hatással lesz a gazdasági növekedésre.
• A növekvő adók csökkenő jövedelmet eredményeznek a lakosság és a vállalatok körében.
• A magas adókulcsok csökkentik a termelékenységet, visszafogják az innovációt és csökkentik a gazdasági növekedést.
• A magasabb államadósság korlátozza a jövőbeni gazdaságpolitikai mozgásteret, így például egy jövőbeni recessziót nem tud megfelelően kezelni a kormányzat.
• Ha az államadósság folyamatosan emelkedik, a piaci szereplők körében felmerül annak a gondolata, hogy az adósságot nem lehet visszafizetni, így csak magasabb kamatok mellett hajlandóak az állampapírokat megvenni.
• A növekvő államadósság egyre jobban megterheli a költségvetés, így kevesebb pénz marad a kormányzati beruházásokra, az infrastruktúra, az egészségügy, az oktatás fejlesztésre.

Bővebben: Magas, növekvő államadósság: Mi a gond vele? Mi lesz a jövőben?