Gazdag emberek jobb befektetők? 14 tanácsa, szokása a gazdag embereknek

A gazdag emberek tanácsai egy népszerű téma a befektetők körében. Keveset tudunk azonban arról, hogy a gazdag emberek valóban jobb befektetők-e az átlagembernél. A témával kapcsolatban azonban van néhány vizsgálat, melyek nagyobb vagyonnal, és rendkívül nagy vagyonnal rendelkező befektetők eredményeit kutatták. Részben erről a témáról beszélünk cikkünkben, illetve a cikk második felében felsorolom a legfontosabb tanácsokat, melyek a gazdag emberek pénzügyekhez való viszonyáról árulkodik. Témáink:

• A gazdag emberek jobb befektetők?
• Mi az oka a vagyonos emberek sikerének?
• A gazdag emberek 14 hasznos szokása

A gazdag emberek jobb befektetők?

A világ egyik legismertebb, Nobel-díjas pénzügyi közgazdásza, Eugene Fama szerint a sikeres befektetők (mint például Warren Buffett) eredményei nem többek egy statisztikai problémánál. Eugene Fama, aki egyúttal a hatékony piacok elméletének a megalkotója, több múltbeli vizsgálatában is foglakozott a szakértelem és a véletlen kérdéskörével (Egyik ilyen munkája a Luck vs. skill). Több munkájában, legutóbb egy tavalyi interjúban, is hangot adott annak a véleményének, hogy a sikeres, gazdag befektetőket mindig csak utólag találjuk meg, azaz senki nem tudott volna Buffett-re vagy a többi gazdag emberre rámutatni a múltban azzal, hogy néhány évtized múlva gazdag ember lesz az illető. Ennek oka egész egyszerűen az, hogy nagyrészt a véletlennek köszönhető, hogy ki lesz sikeres befektető. Gondoljunk arra, hogy sok százezer befektető tevékenykedik a piacon, és a nagy számok miatt bizonyosan kijelenthető, hogy lesz kevés olyan befektető, aki nagyon jó eredményt ér el. Az eredményeik mögött azonban nem feltétlenül a szaktudás áll, hanem egész egyszerűen a véletlen. Ezért tekint Fama erre statisztikai problémaként. Mindenesetre a fentiek jól rávilágítanak arra, hogy egyes emberek teljesítménynek megítélésekor alábecsüljük a véletlen szerepét. Buffett válaszát is tanulmányozhatjuk a fenti kritikákra vonatkozóan, lásd itt.

A gazdag emberek utólagos kiválasztása hasonló helyzetet teremt, mint ahogy Dr. Joseph Rhine kiválasztotta a telepatikus képességgel rendelkező embereket még az 1930-as években. Dr. Joseph Rhine parapszichológus telepatikus képességekkel rendelkező embereket keresett  egy sajátos vizsgálattal, mely abból állt, hogy a kísérlet alanyoknak el kellett találniuk az asztalra kirakott (lefordított) kártyákon levő mintát, és a lapok sorrendjét. A résztvevők ismerték a kártyákon előforduló mintákat, de azt nem tudták, hogy a pakliból milyen mintázatú kártya kerül az asztalra. Ha sikeresen eltalálta egy kísérleti alany a sorrendet, és a kártyákon levő formákat, akkor átléphetett a következő körbe, ahol újból megismételték a vizsgálatot. A vizsgálat eredménye az lett, hogy sikerült találni olyan embert, aki rendre eltalálta a kártyákon levő formákat, és a kártyák sorrendjét. Ezzel Dr. Joseph Rhinenak sikerült telepatikus képességgel rendelkező embert találnia. Ha a vizsgálatot megismételték újabb kísérleti alanyokon, akkor végül újabb telepatikus képességű embert találtak. A valóságban azonban ezek az emberek nem rendelkeztek telepatikus képességgel. Egész egyszerűen a nagy számok törvénye alapján a véletlen, a szerencse eredményezi, hogy ha sok a résztvevő, lesz olyan ember, aki eltalálja több körben is a kártyák helyes sorrendjét.

Tanfolyamok, sikerkönyvek tucatjai foglalkoznak a sikeres üzletemberekkel, startup vállalkozókkal, akik meggazdagodtak. A sikeres vállalkozás keresőszóra a Google 3,7 millió találatot dob be, míg a sikertelen vállalkozás szóra 300 ezret, az elbukott vállalkozás szóra 85 ezret. Kíváncsiak vagyunk a sikeres üzletemberek módszereikre, a nehézségeikre, melyeken keresztül megvalósították a sikert. Ugyanakkor ezek a nehézségek a túlélés, a siker szempontjából valószínűleg nem voltak olyan lényegesek. Egy vállalkozás vagy egy sikeres ember szempontjából a kritikus hibákat, problémákat az elbukott, sikertelen vállalkozások vizsgálatával találhatnánk meg. Erről a témáról bővebben a túlélési torzítás tárgyalásakor beszéltünk.

További problémát jelent, hogy a gazdag befektetők olyan előnyökkel rendelkeznek, melyekkel az átlagos befektető nem. Jó példa erre a befektetők körébe Warren Buffett, akinek a befektetési módszereit gyakran úgy adják el könyvek és tanfolyamok, hogy pofonegyszerűen megtanulható (valóságban természetesen nem). A probléma azonban az, hogy Buffett sikereinek tárgyalása során nem esik szó azokról a helyzetekről, előnyökről, melyekkel Buffett rendelkezik, de egy átlagos befektető nem:

• Buffett a jelenleg használt befektetési módszereit, jelentős befektetési tőke mellett használja. Amikor kisebb tőkével rendelkezett (ez jellemző az átlagos befektetőre) egész más stratégiát használt. Az általa elért felülteljesítés nagyrészt más stratégiákkal hozható összefüggésbe.
• Buffett a nagy vagyon miatt, egyedi ajánlatokat is kap, és kapott a múltban. Közelmúltbeli példaként gondoljunk vissza a 2008-as gazdasági válságra, amikor a Goldman Sachs brókercégnek likviditási problémái támadtak. Ekkor a Goldman Sachs részvényei 110-120 dollár körül mozogtak a New Yorki tőzsdén és felajánlották Buffett-nek, hogy vásároljon 5 milliárd dollárért Goldman Sachs osztalékelsőbbségi részvényt 10%-os osztalékhozammal, melyhez még egy opciót is kapcsoltak, azaz 5 éven belül 115 dollárért vásárolhat Buffett részvényeket.
• Emelett pedig nem csak vagyonrészt, hanem befolyást is szerez cégekben
• Továbbá Buffett-nek van egy biztosítótársasága (Berkshire Hathaway), és az abból származó „insurance float” egy fajta tőkeáttételt biztosít számára, melyre szintén nincs lehetősége az átlagos befektetőnek.

Részletek: Warren Buffett módszere: 11 ok, hogy miért NEM való neked.

Annak ellenére, hogy a fentiekben azt tárgyaltuk, hogy a gazdag emberek, gazdag befektetők követése nem feltétlenül juttatja előnyhöz a befektetőket, a széles körű vizsgálatok azt mutatják, hogy a befektetések területén van összefüggés a vagyonméret és a hozam között. Ha regresszió elemzést végzünk széles befektetői kör portfólióján, akkor a hozammal szoros korrelációt mutató egyik szignifikáns tényező a vagyonméret lesz. Ez tehát azt jelenti, hogy az időszak elején vagyonosabb befektetők magasabb hozamot realizálnak a jövőben, mint a kisebb számlamérettel rendelkező befektetők. Ezt az összefüggést vizsgálatok széles köre alátámasztja, melyekről itt beszéltünk:

• Siker a tőzsdén? Milyen eredményei vannak a kereskedőknek, befektetőknek?
• A kisbefektetők/kereskedők NEM nyereségesek a tőzsdén?
• Érdemes kerülni a fiatalok és kevésbé vagyonosak által vásárolt részvényeket?

A fentiekre azt lehetne mondani, hogy vélhetően azért van ez így, mert a gazdagabb befektetők kezeltetik a pénzüket, és például hedge fundokra vagy profi alapkezelőkre bízva fektetik be a pénzüket, azaz olyan kiváltságaik van, melyet a kisebb számlamérettel rendelkező befektetők nem engedhetnek maguknak. Ez azonban nem igaz. Egyrészt vizsgálatok széles köre támasztja alá, hogy a hedge fundok nagy átlagban nem képesek felülteljesítésre, ahogy a profi alapkezelők sem, és az ún. sell-side elemzők, vagy a szakértők találati aránya is véletlenhez közelít. Másrészt pedig a vizsgálatokban nem a szupergazdagokat nézték, hanem az átlagos, brókercégeknél, befektetési bankoknál vezetett sok ezer befektetői számlát tekintették át.  Ugyanakkor egy márciusban megjelent vizsgálatban sikerült más tényezőket is azonosítani, melyekkel magyarázható a vagyonos emberek sikere.

Mi az oka a vagyonos emberek sikerének?

A Why Do Wealthy Investors have a Higher Return on their Stocks? cím alatt elérhető vizsgálatban kifejezetten arra a kérdésre keresték a választ, hogy a vagyonosabb befektetők miért érnek el magasabb részvénypiaci hozamot. A vizsgálatban 21.500 befektető által kitöltött kérdőívet összegeztek, és elemeztek statisztikai módszerekkel.Ebben a munkában is megerősítették a fentieket, azaz a vagyonosabbak magasabb hozamot érnek el. A magasabb hozam egységnyi kockázatra vetítve (sharpe-ráta) is kimutatható, azaz nem a megnövekedett kockázatvállalás eredményezi a nagyobb hozamot. A vizsgálatban két fontos, a vagyonos emberek többlethozamát megmagyarázó tényezőt azonosítottak (alábbi képen kiemeltem). Az egyik tényező az informal search, azaz megfigyelhető, hogy azok a befektetők, akik hajlandóak nagyobb kockázatot vállalni, lényegesen több energiát fektetnek az információ szerzésbe, hatékonyabban gyűjtenek be információkat. Emellett a professional searches tényező is összefüggésbe hozható a vagyonos befektetők jó eredményeivel. Ezalatt a bankok, brókercégek nyújtotta elemzési szolgáltatásokat, adatbázisokat és azok használatát értjük. Vélhetően tehát a befektetéssel, részvények vizsgálatával, információszerzéssel töltött idő összefüggésbe hozható a jobb jövőbeni eredményekkel. Ez azonban erősen szembemegy a manapság divatos egyszerű, 5 perces (5 minute investing) befektetési módszerekkel..

forrás: Why Do Wealthy Investors..

Azoknak, akik a fentiek után mindenáron a gazdag emberektől szeretnének tanulni, íme néhány "klisé-számba" menő hasznos tanács, melyekkel az interneten találkozhatunk.

1) Ne akarjunk gyorsan meggazdagodni

Ha több ismert gazdag ember életét megvizsgáljuk, akkor láthatjuk, hogy a gazdagság a legtöbbször nem egy hirtelen jött eseménye következménye, hanem a sikeres emberek megdolgoztak a gazdagságukért. Természetesen vannak kivételek, a lottó ötöst is megnyeri valaki, de a legtöbb önerőből meggazdagodott gazdag ember lépésről lépésre haladt a céljai felé.

2) Önmagunk képzésébe, fejlesztéséve fektessük pénzünket

Warren Buffett a világ harmadik leggazdagabb emberének tanácsát olvashatjuk a bekezdés címében. Szerinte a legjobb befektetés, ha önmagunkat képezzük, fejlesztjük. Ennek része, hogy gondoljuk végig, mivel szeretnénk foglalkozni, mi a hosszú távú célunk. Majd pedig vegyük sorba, hogy milyen területeken kell ismereteket szereznünk, mit kell megtanulnunk. Ezekre pedig szánjunk időt és pénzt. A tudás olyan, mint egy lufi, minél többet megtanulunk, annál inkább kitágulnak az ismereteink, annál inkább látni fogjuk, hogy mi az, amit még nem tudunk.

3) Nem a papír számít, hanem a tényleges tudás

Több példát is láthattunk a gazdag emberek életében, hogy az egyetemet/főiskolát nem tudta elvégezni, félbehagyta, mégis olyan vállalatokat tudtak létrehozni, melyek a világ legnagyobb társaságai között tartanak számon. Ezeknek a gazdag embereknek a példájából is látható, hogy nem a papír a lényeg, hanem a tényleges tudás megszerzése a fontos. Legyünk tájékozottak, és kifejezetten olyan tanulmányokat folytassunk, melyre a későbbiekben szükségünk lesz.

4) Legyen célunk, legyünk szorgalmasak és következetesek

Ha megvizsgáljuk sikeres, gazdag emberek életét, láthatjuk, hogy többségüknek határozott, előre kitűzött célja van. Törekedjünk tehát arra, hogy legyen egy célunk az életben. Gondoljuk át, mit szeretnénk elérni, mivel szeretnénk foglalkozni, mihez értünk. Távoli céloknak halk a hangja, tartja a mondás, így célszerű a céljainkat leírni, időről időre áttekinteni. Nem elég azonban, hogy céljaink is legyenek,  a gazdag emberek magatartásában megfigyelhető, hogy következetesen haladnak a célok felé. A nagyobb feladatokat célszerű kisebb részfeladatokra lebontani, és lépésről lépésre haladni.

A szorgalom is egy kiemelten fontos dolog, a gazdagság nem jön csak úgy a semmiből. Sajnos sokan azt gondolják, hogy csak a szerencsén múlik a gazdagság, pedig szorgalommal a gazdasághoz vezető út végig járható. A gazdag, sikeres emberek életét megvizsgáljuk láthatjuk, hogy több ezer órát foglalkoztak a szakterületükkel. Számítsunk tehát arra, hogy szakértői akkor leszünk egy területnek, ha évekig foglalkozunk vele.

5) Szabaduljunk meg a rossz szokásainktól

Gondoljuk át, melyek azok a rossz szokások, amik indokolatlan pénzköltéshez vezetnek. Gyakorlatilag mindenkinek vannak rossz szokásai, melyek ezreket vesznek ki a pénztárcájukból. Számoljuk ki éves szinten mekkora kiadást jelentenek ezek. Gondoljuk át mi lenne, ha hosszú éveken keresztül befektetnénk ezeket. Tipikus rossz szokások közé tartozik a hitel felvétel. Tekintsük át mennyi ruhát, cipőt egy tárgyat vásároltunk meg az elmúlt években fölöslegesen. Érdemes vezetni a kiadásainkat is, mert ebből is jól látszik, hogy mire költünk fölöslegesen. Ha a keresetünkhöz képest magasabb életszínvonalon élünk szintén a rossz szokásokból adódik. Éljünk a keresetünkhöz képest alacsonyabb életszínvonalon, így megtakarítani is tudunk.

6) A kerestünk alatti életszínvonalon éljünk

Törekedjünk arra, hogy a jövedelmünk 20-30%-át megtakarítsunk, ez határozza meg a pénzköltésünket, és ne a kerestünk. Általában ha az emberek jövedelem növekszik, akkor a pénzköltésük is megnő, mivel magasabb életszínvonalon kezdenek élni. Ha a jövedelmünk növekszik, akkor is törekedjünk arra, hogy a 20-30%-át megtakarítsuk.

7) Számít a jó társaság

A gazdag emberek hasznos tanácsai közé tartozik az is, hogy törekedjünk arra, hogy nálunk jobb képességű emberek társaságában legyünk. Ezzel tulajdonképpen egy pozitív motivációt kapunk, és jobban tudunk koncentrálni a céljainkra. Ráadásul a nálunk okosabb emberektől rengeteget tanulhatunk.

8) Képezzük magunkat pénzügyileg

A meggazdagodás nem fog magától jönni, kezdeti tőkére is szükségünk lesz. Ahhoz, hogy ezt összegyűjtsük alapvető pénzügyi ismeretekre is szükségünk van, gondolok itt arra, hogy miért szükséges megtakarítani, hogyan fektessük be a pénzünket stb.. Célszerű tehát a befektetések, pénzügyek területén is tapasztalatot szerezni. Ennek a tudásnak hasznát vesszük a saját megtakarításunk befektetésében, elkerülhetjük, hogy csalások, visszaélések áldozatai legyünk. De a pénzügyi tudás hasznosítható akkor is, ha vállalkozásba kezdünk.

9) Cselekvés-központúság is fontos

A gazdag emberek gondolkodásmódját a cselekvés-központúság jellemzi. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy aktívan keresik az lehetőségeket az élet minden területén. Ehhez természetesen az is hozzájárul, hogy tájékozottak, jól informáltak legyünk, azaz sokat olvassunk. Ezzel szemben az átlagember abban bízik, hogy szerencséje lesz, vagy valaki (például a kormány) kisegítik őt stb..

10) Határozott célok

A gazdag emberek gondolkodásmódját erőteljesen meghatározza, hogy határozott céljai vannak. Tudják, hogy mit szeretnének elérni, és teljes önbizalommal képesek a céljuk felé haladni. Ezzel szemben az emberek többségének csak általános céljai vannak, például "gazdag szeretnék lenni". Ez azonban nem elegendő. Ahhoz, hogy következetesen a céljaink felé haladni tudjuk pontosan le kell írni, hogy mit szeretnénk elérni, milyen lépéseket kell megtenni a célok érdekében, ehhez milyen ismereteket kell megszerezni stb..

11) Költekezés helyett befektetés

A gazdagsághoz vezető út, hogy észszerűen költjük el a pénzünket, és szakítunk azzal a mentalitással, hogy a teljes jövedelmünket elköltjük. A megtakarított összeget pedig célszerű észszerűen befektetni.

12) Álljunk több lábon

Amennyiben már rendelkezésünkre áll egy kezelhető befektetési összeg, törekedjünk arra, hogy több lábon álljunk. Ez jelentheti azt, hogy megosztjuk a megtakarításunkat különböző befektetési lehetőségek között, de az üzleti tevékenységünket is alapozhatjuk több különböző tényezőre. Saját vállalkozásunk működtetése során törekedjünk arra, hogy több forrásból, termékből, szolgáltatásból származzon a bevételünk. Ezekkel a módszerekkel a kockázatok csökkenthetők. Ha esetleg tévedünk, akkor nem veszítjük el mindenünket.

13) Ki kell lépni a komfortzónánkból

Az emberek többsége megszokta, hogy egy bizonyos kényelmet nyújtó, biztos körülmények között él, dolgozik. Azonban a gazdagsághoz vezető út tele van bizonytalansággal, kockázatokkal. Ezek vállalása nélkül nem fogunk meggazdagodni. Ráadásul a gazdagsághoz vezető út azzal is jár, hogy ki kell lépnünk a korábbi biztos életkörülményekből, ki kell lépnünk a komfortzónánkból.

14) Gondolkodjunk nagyban

A gazdag emberek gondolkodására jellemző, hogy nagyban gondolkodnak. Ehhez azonban le kell mondanunk arról, hogy mindent saját magunk végezzünk el. Tehát számítsunk arra, hogy nem fogunk mindenhez érteni, nem végezhetünk minden tevékenységet saját magunk. A nagyban gondolkodással együtt jár, hogy tudatosítjuk magunkban az idő a legértékesebb erőforrásunk. Egy nap mindenki számára 24 órából áll, azonban nem mindegy, hogy mivel töltjük. Vezessünk tehát naplót a tevékenységeinkről, melyből kiderül számunkra, hogy milyen haszontalan dolgokra pazaroljuk az időnket.