Forint, devizák gyengülése/erősödése, 10 tényező

A forint és más devizák árfolyamváltozása számos módon hat a pénzügyi döntéseinkre. A kérdés fontosságára tekintettel megbeszéljük azokat az alapvető fundamentális tényezőket, melyek hatást gyakorolnak egy deviza árváltozására. A cikkben megmutatom, hol érhetők el a devizák árazására ható tényezők, hogyan követhetők nyomon a tárgyalt összefüggések. Témáink:

  • Miért fontos, hogy erősödik vagy gyengül a forint?
  • A kamatok és a lehetetlen szentháromság
  • Az állampapírpiac
  • A tőkeáramlás
  • A monetáris politika eszközei
  • A pénznyomtatás és a hazai deviza értéke
  • Mi történik a jegybanki intervenció során?
  • Devizacsere, devizaswap ügyletek
  • Politikai célok: Versenyképes leértékelés
  • Csökken a kockázatvállalási hajlandóság
  • Trendek, árfolyamhatások

Miért fontos, hogy erősödik vagy gyengül a forint?

Egy ország devizájának gyengülése, erősödése számos pénzügyi döntésre hatást gyakorolhat. Ezek közül két fontosat emelnék ki:

1) A forint gyengülése a következő időszakban az inflációs adatokban is megjelenik, hiszen az értéktelenedő hazai deviza miatt az importált termékek ára növekszik. Mivel hazánk az energiahordozókból (például) is behozatalra szorul, így az energiahordozók importárának növekedése gyakorlatilag a gazdasági folyamatok széles körét érint, így a gyengülő deviza miatt nagyobb lesz az infláció. A növekvő infláció hatást gyakorol a jegybanki monetáris politikára, és az államkötvényekkel elérhető hozamokra. Növekvő infláció növekvő kamatokat és emelkedő állampapírpiaci hozamokat eredményez. Az államkötvények, az ingatlan, a részvények egymással versengő befektetési eszközök, azaz az államkötvények hozamemelkedése tőkét von el a fenti eszközöktől.  Ezzel pedig eljutottunk oda, hogy a forint árfolyama közvetetten hat a befektetési eszközök árazására.

2) A forint jövőbeni erősödése vagy gyengülése a fentieken túl a befektetési döntéseinket is meghatározza, hiszen a befektető választhat az euróban, dollárban elérhető befektetési eszközök és a forintban elérhető befektetési eszközök között. A befektetési döntés meghozatalakor pedig jó ha van némi fogalmunk arról, hogy a fundamentális tényezők alapján merre mozog a következő időszakban a forint árfolyama. Sokan a fundamentális tényezők helyett a pártpreferencia, a hírek uralta hangulat alapján döntik el a forint befektetés vagy euró befektetés kérdését, azonban ilyen alapon nem lehet megalapozott befektetési döntést hozni. Az euró vagy forint befektetés döntésében ugyanis az alábbi tényezőt kell mérlegelnünk:

forint befektetési eszköz éves hozamaforint éves leértékelődése + eurós befektetési eszköz hozama

A fenti összefüggésben az a kérdés, hogy milyen relációs jelet tudunk tenni a négyzet (☐) helyére, és mivel az az általános helyzet, hogy a forint eszközök (például államkötvény) hozama nagyobb, mint a hasonló kategóriájú eurós eszköz (eurós államkötvény) hozama, így csak akkor érdemes eurós eszközbe befektetnünk, ha a forint leértékelődés éves üteme nagyobb lesz, mint a forint és az eurós befektetési eszköz hozamkülönbsége. Függetlenül ettől a képlettől, diverzifikációs célból is érdemes lehet eurót, dollárt tartani. Ebben az esetben nem vizsgáljuk a fenti összefüggést, és a jövőbeni alacsonyabb hozamot elkönyveljük úgy mint a portfólió biztosításának költségét. Az általános pénzügyi döntések után, nézzük a fontosabb tényezőket.

1) A kamatok és a lehetetlen szentháromság

A legfontosabb erőhatás, amely egy ország devizájának árfolyamát (így a forint árfolyamát) meghatározza, az a kamatszint. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy egy ország devizájának árfolyama szorosan összefügg az alapkamat szintjével, és a globális kamatokkal (dollár és euró). Ha a Fed és az EKB által meghatározott globális kamatok alacsony szinten vannak (dollár és euró kamatok alacsonyak), akkor a fejlődő országok is alacsony kamatszintet tudnak tartani. Azonban, ha a globális kamatkörnyezet emelkedik, akkor ehhez a fejlődő országok jegybankjainak igazodnia kell, azaz kamatot kell emelniük.

Ha pedig a kamatemelés nem következik be, akkor egyre nagyobb lesz a globális kamatok és az országban levő alapkamat közötti különbség. Ez a növekvő kamatkülönbség pedig az adott ország devizáját gyengíti a dollárral, euróval szemben. Fontos tehát arra is tekintettel lenni, hogy önmagában nem a kamatszint, és nem is a kamatemelés a lényeges, hanem a kamatkülönbség. Növekvő kamatkülönbség a hazai devizára pozitív hatást gyakorol, míg a csökkenő kamatkülönbség elsődlegesen negatív hatású. Az alábbi grafikonon jól látható példaképpen a 2022-es év kamatemelési hulláma. Ebben az időszakban a Fed (szürke pontozott vonal) korábban, nagyobb ütemben kezdte meg a kamatemelést, mint az EKB (kék vonal).

Az is látható az alábbi képen, hogy a dollár lényegesen erősödött ebben az időszakban, és bár több más ok is állt a gyenge euró hátterében (gázválság, orosz-ukrán háború), de a kamatkülönbség is egyike ezen tényezőknek.

A jegybanki alapkamat, a szabad tőkeáramlás és a deviza árfolyama közötti összefüggést gyakran említik lehetetlen szentháromság (impossible trinity vagy unholy trinity) néven. A lényege ennek a gazdasági összefüggésnek, hogy egy állam nem választhatja egyszerre a szabad tőkeáramlást, a kötött árfolyamrendszert és a független monetáris politikát. Tehát, ha szabad a tőkeáramlás egy országban (ez a jellemző), akkor az alacsony kamat gyengülő devizát, a magas kamat erősödő devizát eredményez. Az alacsony vagy magas kamat a másik deviza (például dollár, euró) kamatához viszonyítva értendő. A jegybanki alapkamatok követéséhez egy hasznos alkalmazást már bemutattunk itt az oldalon.

2) Az állampapírpiac és a gyengülő deviza

A jegybanki alapkamat és az állampapírpiaci hozamok között pozitív korrelációt fedezhetünk fel, azaz a csökkenő kamatok az állampapír-piaci hozamokat is lefelé húzzák, ahogy az emelkedő alapkamat együtt jár a növekvő állampapír-hozamokkal. Ugyanakkor ma már a jegybankok számos eszközt alkalmaznak, melyek miatt az alapkamat és az állampapírpiaci hozamok között különbség van. Például a Fed is egy felső és alsó sávot ad meg az alapkamatra, ahogy az EKB esetében is van betéti (deposit facility) és van hitelkamat (marginal lending facility), és az MNB is kamatfolyosót tart fent, melynek szélessége jelentős lehet. Például 13 százalék a jegybanki alapkamat, de az egynapos betét kamata 18 százalék, az egynapos hitelek kamata pedig 25 százalék. Ilyen helyzetekben az alapkamat könnyen elveszíti jelentőségét, így a kamat devizára gyakorolt hatásait célszerű kiegészíteni az állampapírpiaci hozamokkal, azaz vessük össze a környező országok kötvényhozamaival, az amerikai államkötvények, az EU kötvények hozamaival a magyar államkötvények hozamait. Erre a célra léteznek adatbázisok, melyek különböző országok államkötvényhozamait gyűjtik össze, lásd alábbi képen az egyik ilyen adatbázist.

A hozamkülönbség után érdemes azt is vizsgálni, hogy a külföldi befektetők mit csinálnak az ország állampapírpiacán, azaz növekszik a külföldi befektetők állampapír-állománya vagy csökken. Erre a célra hazánkban az MNB inflációs jelentését célszerű használni. Az alábbi képen például azt láthatod, hogy a külföldi befektetők folyamatosan vásárolták a magyar állampapírokat.

Ahogy a lehetetlen szentháromság kapcsán megbeszéltük, hazánkban és a legtöbb országban nincs korlátozva a tőkeáramlás, azaz külföldi befektető is vásárolhat állampapírokat, ahogy magyar befektetők is vásárolhatnak külföldi állampapírokat. Ugyanakkor, ha egy külföldi befektető forintban jegyzett állampapírt szeretne venni, akkor a külföldi devizáját el kell adnia, és forintot kell vennie. Ha tehát az a tendencia figyelhető meg, hogy a külföldiek vásárolják  egy ország állampapírjait, akkor ez a tényező a hazai deviza árfolyamára pozitívan hat. Az eset fordítottja, amikor a külföldi befektetők eladják az állampapírokat, így a hazai deviza eladásával vásárolnak külföldi devizát. Ez negatív hatást gyakorol a hazai devizára,

3) A tőkeáramlás gyenge vagy erős forintot eredményez?

A tőkeáramlás azonban nem csak a befektetési eszközök piacán figyelhető meg, hiszen magyar és külföldi vállalkozások ezrei használják a forintot és a külföldi devizákat a vállalkozási tevékenységük során. A magyar vállalkozások esetében, ha külföldön adják el termékeiket, szolgáltatásukat, akkor a külföldi devizát (például eurót) forintra váltják, azaz külföldi devizát adnak el, és forintot vesznek. Ez a folyamat tehát a hazai deviza árfolyamára pozitívan hat. Ugyanez igaz arra az esetre is, ha a külföldi munkavállalók jövedelmük egy részét hazahozzák, hazautalják, mivel ezek is forint vételeket jelentenek. A turizmus fellendülése is erősítheti a hazai deviza árfolyamát, mivel a turisták is forintot vesznek.

A fenti tényezőket azonban az import ellensúlyozza, azaz a külföldről behozott áruk, igénybe vett szolgáltatások értéke csökkenti az export forint erősítő hatását. Ebben az esetben a külföldi árukat külföldi devizában vásároljuk meg, azaz eladjuk a forintot és eurót vagy dollárt veszünk. A folyamat a forint árfolyamára negatívan hat.

Ha az export meghaladja az importot, és az export import különbség növekszik, akkor ez azt jelzi, hogy egyre több termék, szolgáltatás kerül értékesítésre külföldön. Ezekért a termékekért, szolgáltatásokért kapott külföldi devizákat pedig előbb utóbb átváltják a hazai devizára. Az összefüggést a külkereskedelmi mérlegen és a folyó fizetési mérlegen keresztül lehet megvizsgálni. A kettő közötti különbség, hogy a folyó fizetési mérleg nemcsak a külfölddel bonyolított termékeket, szolgáltatásokat tartalmazza, hanem a jövedelmeket is. Ugyanakkor a folyó fizetési mérleg csak negyedévente, nagy késéssel kerül közzétételre, a külkereskedelmi mérleg pedig havonta. Az alábbi képen a külkereskedelmi mérleg látható. A jelölt helyen az országnak jelentős külföldi devizára volt szüksége, mert az import lényegesen meghaladta az exportot. Az ilyen helyzetekben a hazai deviza eladása és a külföldi deviza megvásárlása negatívan hat a hazai devizára.

forrás: https://tradingeconomics.com/hungary/balance-of-trade

Felmerülhet kérdésre a magyar példát látva, hogy a 2020 előtti időszakban miért nem erősödött a forint, ha a külkereskedelmi mérleg jelentős aktívumot (pozitív az egyenleg) mutat. Beszéljük erről is.

4) A monetáris politika eszközei

Fontos látni azt is, hogy egy ország devizájának értéke gyakran politikai szemponttá válik, így például egyes országok politikusai gyengébb (versenyképes leértékelés miatt, lásd lentebb), mások erősebb devizát szeretnének attól függően, hogy milyen politikai célokat szeretnének megvalósítani, azaz az újraválasztás szempontjából melyik a jobb megoldás. Másrészt pedig arra is legyünk tekintettel, hogy a monetáris politika eszközeivel jelentősen befolyásolható egy ország devizájának árfolyama. Többek között az alábbi eszközökkel:

  • Kamatszint
  • Pénznyomtatás
  • Intervenciók
  • Devizaswap ügyletek

Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy a jegybank oda állítja a hazai deviza árfolyamát, ahová akarja. Ehhez tegyük hozzá, hogy elméletileg a kormány és a jegybank egymástól függetlenül működik. Természetesen az árfolyam eltérítése a piac által árazott árfolyamtól jelentős költségekkel járhat, hiszen a magasabb kamatok alacsonyabb gazdasági aktivitás eredményeznek, a magasabb államkötvény hozamok nagyobb kamatterhet, magasabb költségvetési hiányt, több adó kivetését tehetik szükségessé. Az intervenciók csökkenthetik a jegybanki alapkamatot, a swap és egyéb monetáris ügyleteken árfolyamveszteség képződhet. Ehhez tegyük hozzá, hogy a jegybanknak az árstabilitás, és nem a nyereséges működés a célja, azaz a hiányt, a veszteséget a költségvetésből (adófizetői pénzből) kell pótolni.

5) A pénznyomtatás és a hazai deviza értéke

A fenti listában a kamatszint jelentőségéről már beszéltünk, most nézzük meg a többi tényezőt, Folytassuk a pénznyomtatással. A pénznyomtatásnak tulajdonképpen azt a folyamatot nevezzük, melyben egy ország kormánya, vagy jegybankja a gazdaságban levő pénz mennyiségét különböző módszerekkel megnöveli. Ebből rögtön következhet az, hogy ha egy ország fizetőeszközéből több van, akkor abból egy egységnyi kevesebbet ér, kisebb a vásárlóértéke, kevesebb árut lehet vásárolni rajta, így a hazai devizában tartott vagyon inflálódik.

Példaként képzelj el egy szigetet, ahol összesen 100 darab pénz van forgalomban. Ha ezen a szigeten egyik napról a másikra újabb 100 darab pénzt bocsátanánk ki, akkor a szigeten megvásárolható áruk értéke a kétszeresére növekedne, tekintettel arra, hogy már 200 darab pénz van használatban, azaz egységnyi pénzen így már csak fele annyi árut, szolgáltatást lehetne vásárolni. Más lenne a helyzet akkor, ha a szigeten olyan gazdasági változások állnának be, hogy a rendelkezésre álló áru és szolgáltatás mennyisége kétszeresére növekedne, azaz a gazdasági teljesítmény megduplázódna. Ekkor a pénzmennyiség növekedése nem okozná a pénz értékcsökkenését, nem jelenne meg infláció. Ha tehát a pénzmennyiség növekedés meghaladja a gazdasági bővülést, és a nyomtatott pénz a reálgazdaságba el is jut, akkor a pénz értékét csökkenti. Ha egy ország, a többi országhoz képest nagyobb mennyiségben nyomtat pénzt, akkor ez negatívan hat a hazai deviza értékére. Az alábbi képen az MNB mérlegfőösszege látható, mely néhány év alatt több mint a kétszeresére bővült.

forrás: https://tradingeconomics.com/hungary/central-bank-balance-sheet

Itt már az M2 pénzmennyiség látható, melyben szintén jelentős növekedést látunk.

forrás: https://tradingeconomics.com/hungary/money-supply-m2

Hasonló helyzetet tapasztalhatunk a fejlett és fejlődő országok széles körében. Az alábbi képen az Egyesült Államok M2 pénzmennyiségének változása látható.

forrás: https://tradingeconomics.com/united-states/money-supply-m2

6) Mi történik a jegybanki intervenció során?

A jegybanki intervenció során a jegybank a devizatartalék egy részét értékesíti. Például eurót ad el forintért, ami a forint árfolyamát erősíti. Látni kell azonban azt, hogy a jegybanki intervenció nem végezhető korlátlanul, hiszen jelentősen csökkenti a devizatartalékot, és a devizatartalék lecsökkenése a sérülékenység látszatát kelti, másrészt a devizatartalékot elsődlegesen nem a nyíltpiaci műveletek végzése miatt hozták létre (lásd lentebb). A legtöbb jegybank tehát a devizapiaci intervenciókat nem jelenti be, és ügyel arra, hogy a devizatartalék ne csökkenjen jelentős mértékben. Természetesen a folyamatnak az is része, hogy amikor a piaci viszonyok megnyugszanak, akkor a jegybank kisebb tételekben visszavásárolja az eurót és a devizatartalék szintjét visszaállítják az elvárt szintre.

7) Devizacsere, devizaswap ügyletek

Néhány bekezdéssel fentebb ott fejeztük be, hogy a külföldről érkező eurót a vállalkozások a kereskedelmi banknál váltják át, így a bankrendszerben egyre több euró gyűlik össze. Ez jelentősen erősítené a hazai devizát, hiszen a külföldi deviza eladásával a hazai devizára vételi ügyletet kötnek a bankok. Kikerülhető azonban ez az eladási ügylet, ha a kereskedelmi bank az eurót forintra cseréli a jegybank devizaswap ügyletein keresztül. A csereügylet nem jár vételi, sem eladási tranzakcióval, így a hazai deviza árfolyamát nem erősít.  Ebben az esetben az euró a jegybanknál halmozódik fel, a bankok pedig forintot kapnak érte.  A devizacsere tehát a forint erősödését fékezi, mivel nem kerül átváltásra azonnal az euró, később pedig tetszőleges időpontban erősíthető a forint a devizacsere ügylet lezárásával. Részben tehát ezzel magyarázható az, hogy a 2020-as éveket megelőzően a forint nem tudott érdemben erősödni, annak ellenére, hogy a külkereskedelmi mérlegben jelentős többletet láthattunk. A bankoknál megjelenő eurót ugyanis a jegybank elcserélte forintra, a külföldről hazaérkező euró jelentős része így nem került átváltásra.

8) Politikai célok: Versenyképes leértékelés

Az elmúlt évtizedben vált népszerűvé a competitive devaluation, ami tulajdonképpen versenyképes leértékelést jelent. Ennek lényege, hogy ha egy ország fizetőeszköze gyengébb a másik ország fizetőeszközéhez képest, akkor az export tevékenységből több bevétele származik az országnak a hazai devizában. Példaként gondoljuk át a magyar helyzetet, azaz 1 euró külföldi bevétel egy magyar vállalkozás számára 300 Ft bevételt jelent, ha az EUR/HUF árfolyama 300 Ft. Ha pedig gyengül a forint, akkor a bevétele növekszik. Például 330 Ft-os árfolyam mellett már 1 euró bevételből 330 Ft bevétele lesz.

A deviza leértékelése tehát növelheti a versenyképességet, és gazdasági növekedést indukálhat az elmélet szerint azonban lehetséges, hogy a hatása korlátozott. Ilyen korlátozott hatásra láthattunk példát Japánban, ahol a jegybank mennyiségi enyhítés programját követően a japán jen 18%-ot, majd 2014-ben további 12%-ot gyengült az amerikai dollárral szemben. Ha ezt a gyengülést az EUR/HUF árfolyamán szeretnénk szemléltetni, akkor a 300 Ft-os EUR/HUF árfolyam év végére 354, majd a következő év végére 400 Ft közelébe emelkedne. Jelentős forint gyengülésről van szó, ahogy a japán jen esetében is jelentős gyengülés alakult ki. A hatása nem is maradt el, ahogy az alábbi képen látod, az export (értékben kifejezve) jelentősen növekedett (Value görbe).

https://elemzeskozpont.hu/sites/default/files/tozsde-reszveny-befektetes-19/devizahaboru-02.png

De az értéknövekedés nagyrészt betudható a jen gyengülésének, és az export mennyiségében nem mutatható ki ilyen mértékű pozitív hatás. Ezt láthatod a volume görbén a fenti grafikonon, azaz a japán gazdasági növekedéshez kismértékben járult hozzá a jen gyengülése. Tehát a deviza leértékeléssel szemben az a fő kritika, hogy a cégek bevételeit növeli, de az ipari termelést nem képes jelentősen növelni, így a gazdasági növekedést sem támogatja.

9) Csökken a kockázatvállalási hajlandóság

Azokban az időszakokban, amikor gazdasági válságok, háborúk, járványok törnek ki a világban, akkor a befektetők kockázatvállalási hajlandósága lecsökken. Ilyen helyzetekben a fejlődő országok devizái gyakran kerülnek eladói nyomás alá, mert a pénz a különböző safe haven eszközökbe, a fejlett országok piacaira áramlik vissza.

Az alábbi grafikonon láthatod, hogy a forint mellett a környező országok fizetőeszköze is gyengül az orosz-ukrán háború első hetében, és ez egy teljesen természetes folyamat, hiszen háborúk, válságok, krízisek idején csökken a kockázatvállalási hajlandóság, így a fejlődő országokból kifelé áramlik a tőke.

10) Trendek, árfolyamhatások

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy egy deviza jövőbeni árfolyamváltozására nem csak fundamentális tényezők gyakorolnak hatást. A befektetők, a piaci szereplők körében formálódó hangulat és vélemények nyomán trendek alakulhatnak ki, melyek hosszabb időszakon keresztül hatást gyakorolhatnak a deviza árfolyamára. A trendek mögött olyan árhatásokat találunk mint a momentum, a short-term reversal vagy a mean reversion. Ezen hatások létezésére számos vizsgálat szolgáltat bizonyítékot (a fenti hivatkozott oldalakon beszélünk ezekről), így a fundamentális tényezők mellett ezeket is célszerű vizsgálnia a befektetőnek.

Összegezve a fentieket, azt láthatjuk, hogy számos tényező hatást gyakorol egy deviza árfolyamára és ezek akár egymással ellentétes hatást is kifejthetnek. Várhatóan a fenti tényezőkkel sem fogjuk tudni pontosan előrejelezni egy deviza jövőbeni árfolyamának mozgását, de vélhetően a fentiek segítségével jobban megérthetjük, mi történik a piacon.

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak

please do NOT follow this link