Fenntartható fejlődés befektetések: Kiábrándító eredmények, hozamok..

Évről, évre egyre több befektető érdeklődését keltik fel az ún. fenntartható fejlődéssel, zöld részvényekkel, megújuló energiaforrások felhasználásával kapcsolatos befektetések. A témával kapcsolatban ma már számos hír, cikk jelenik meg a gazdasági médiában. Egyetlen dologban találunk csak ellentmondást, ez pedig az ESG, zöld befektetések jövőbeni hozama, azaz vajon megéri-e ezekbe a társaságokba befektetni. Cikkünkben ezt a témát járjuk körbe:

• Fenntartható fejlődés befektetések jelentése
• Megéri a fenntartható fejlődés befektetés?
• Az ESG befektetések válságállók?
• Egyetlen eset, alacsony esetszám
• Nézzünk meg másik ESG indexet
• Összehasonlíthatatlan adatokból levont következtetések
• Milyen bizonyítékok vannak az ESG, SRI, zöld befektetések előnyeivel kapcsolatban?
• Fenntartható fejlődés, mint negatív hozamprémium a részvénypiacon
• Fenntartható fejlődés és a negatív kötvénypiaci prémium
• Nem érdemes fenntartható fejlődés befektetési alapokba fektetni?

Fenntartható fejlődés befektetések jelentése

Népszerű témának, kulcsszavaknak tekinthető manapság az ESG, SRI, zöld részvények, megújuló energiaforrások, fenntartható fejlődés és a sort hosszasan sorolhatnám. Mivel itt az oldalon már részletesen foglalkoztunk ezekkel a témákkal, így most csak a fogalmak nagyon rövid magyarázatára korlátozzuk a cikkünket, a hivatkozott cikkekben találjuk a részletesebb információt:

• Az ESG az angol Environmental (környezet), Social (társadalom), Governance (irányítás) szavak rövidítése. Ezekből már sejthető, hogy olyan társaságokat illetünk az ESG jelzővel, melyek figyelembe veszik működésük során a környezetet, a környezet megóvását, és tekintettel vannak a működésük társadalmi hatásaira, azaz szociális értékeket is szem előtt tartanak, és működési rendszerük megfelelően áttekinthető. Tulajdonképpen társadalmi és környezettudatos társaságokat jelöl az ESG szó. Bővebben: ESG befektetések: Mit jelent? Milyen hozama lesz? Mennyire jó az ESG, SRI befektetés?
• Az ESG befektetésekkel kapcsolatban gyakran felmerül egy másik rövidítés, az SRI, mely a Socially Responsible Investing szavak rövidítése. Ez magyarra fordítva társadalmilag felelős befektetést jelent, azaz olyan társaságokban történő befektetést céloz meg, melyek társadalmi, szociális értékeket szem előtt tartva működnek. Ez a befektetési magatartás például kerüli az olyan tőzsdei társaságokba történő befektetést, melyek termékei függőséget okoznak, vagy használatuk hosszú távon a egészség romlásához vezethet (dohányipar, szerencsejáték, alkohol), részletek itt.
• Zöld részvények (green, clean, renewable stock) alatt pedig jellemzően olyan vállalatokat értünk, melyek a megújuló energiaforrások területén is végeznek tevékenységet.

Kétségtelen és vitathatatlan, hogy a fentiek társadalmi és környezetvédelmi szempontból támogatandó és jó törekvések, és megjelent egy olyan befektetői réteg, mely környezettudatosan, a fenttarthatósági szempontokat támogatva szeretné a pénzét befektetni, és nem szeretne támogatni/tulajdonosa lenni, azaz részvényt vásárolni egy környezetszennyező, társadalmi hasznosságát megkérőjelezhető vállalatnak. Nekik az ESG befektetések egy nagyon jó alternatívát jelentenek, azonban a befektetők széles köre nem ezt látja az ESG befektetésekben. Ezek a befektetők abban bíznak, hogy a zöld energia, az ESG, SRI cégek olyan termékeket/szolgáltatásokat állítanak elő, melyek a jövőben az életünk mindennapi részeit teszik ki, így ezeknek a cégeknek jelentősen megnő majd az árbevétele, profitja. Mondhatni azt, hogy a nagy jövőbeni hozamért vásárolnak. Ezek után nézzük meg a jövőbeni hozam kérdését. Az alábbi előadáson az ESG, SRI, zöld, fenntartható befektetések témakört beszéljük meg.

Megéri a fenntartható fejlődés befektetés?

A befektetési alapkezelők egy újabb jó témát (lásd tematikus befektetés) kaptak az ESG, SRI, zöld befektetéssel, így nem meglepő módon az előnyeit emelik ki az ESG befektetésnek. Nincs is alapvetően ezzel probléma, hiszen a fenntartható fejlődés, a megújuló energia, a zöld befektetések a jövőben még fontosabbak lesznek és társadalmi érdekek is hatással vannak erre. Azonban a dolog anyagi oldaláról se feledkezzünk meg, hiszen a befektető magas hozamot szeretne. És itt jutottunk el a problémához, azaz különböző hírek „gyártásához”, melyek arról árulkodnak, hogy az ESG befektetések válságállók vagy épp felülteljesítenek, ugyanakkor ezeknek a híreknek a következtetései erősen vitathatók.

Az ESG, azaz fenntartható fejlődés befektetések válságállók?

Válságálló befektetésnek bizonyulnak az ESG befektetési alapok címmel jelent meg a magyar médiában a hír melyben a Wall Street Journal egyik cikkét idézik. Eszerint az ESG ETF-ek 60%-a kevesebbet veszített az értékéből a 2020-as év első negyedévében, mint az S&P500 index. Ez az adat azonban önmagában nem mond sokat, hiszen nem tudjuk, hogy mennyivel veszítettek kevesebbet az értékükből ezek az ESG ETF alapok, és ha jobban utánanézünk, akkor rájövünk, hogy azért nincs erről információ, mert alig van különbség a fenntartható fejlődés (ESG) alapok visszaesése és az S&P500 index visszaesése között. Az alábbi grafikonon zöld színnel láthatod az MSCI World ESG Leaders index alakulását 2020 márciusában a koronavírus válság okozta tőzsdei visszaesés során. Fekete színnel a teljes részévnypiaciot lefedő MSCI World indexet.

Bár a fenntartható fejlődés befektetések valóban kisebb mértékben estek vissza, sőt egyes elemzők azt is kiemelik, hogy felülteljesítettek ezt követően az ESG befektetések, ebből azonban semmiféle következtetést nem szabadna levonni. Nézzük, hogy miért.

Egyetlen eset, alacsony esetszám

Aki rendszeresen olvassa a cikkeinket, annak már sejtése lehet arról, hogy egyetlen esetből, rövid időszakból nem szabad következtetéseket levonni, mert így nagyon könnyű tévedni. Beszéltünk erről az n=1 probléma és a kis számok törvénye kapcsán is, és ez ebben az esetben is igaz, mindössze egyetlen fenntartható fejlődés indexet, egyetlen időszakban vizsgáltunk. Az alábbi képen jelöltem a fenti két index összevetését azokban az időszakokban, amikor a részvénypiac gyengén teljesített. Alig van kimutatható különbség az éves hozamokban, sőt végül a 2020-as évben az ESG index alulteljesít.

forrás: msci.com

2008-2021 közötti időszakon a fenntartható fejlődés index kismértékben valóban felülteljesíti (244 pont)  az MSCI World indexet (243,73) lásd alábbi képen.

forrás: msci.com

Nézzünk meg másik ESG indexet

Az alábbi grafikonon egy másik MSCI ESG indexet látunk (ESG universal). Itt már az MSCI World index teljesíti felül (305,92 pont) az ESG indexet (304,2).

forrás: msci.com

Összehasonlíthatatlan adatokból levont következtetések

Szintén hangoznak el érvek a fenntartható fejlődés befektetések mellett hibás ok-okozati összefüggések felállításával. Például:

„Érdekes adat az is, hogy a 10 évvel ezelőtt már létező ESG alapok 77 százaléka még mindig forgalomban van, ez a szám hagyományos befektetési alapok esetén mindössze 46 százalék, ami jól mutatja a magasabb túlélési arányt.

Ezek alapján is megdöntöttnek lehet tekinteni azt a mítoszt, mely szerint a fenntartható pénzügyi befektetéseknek rosszabb a teljesítményük, az ESG befektetések összességében nagyobb eséllyel teljesítik túl hagyományos párjaikat és ellenállóbbak a gazdasági krízisekkel szemben is.”  forrás itt

Hibás ok-okozati összefüggésre látunk jó példát, ugyanis a magas túlélési aránynak számos más oka is lehet, és akár az alacsony esetszámmal, véletlennel, eltérő kockázattal, egyéb tényezőkkel és az alapkezelő szakértelmével is magyarázható.

Milyen bizonyítékok vannak a fenntartható fejlődés befektetések előnyeivel kapcsolatban?

Milyen feltételei vannak annak, hogy megalapozott döntést hozzunk? A fentiekből valószínűleg kiderül, hogy egy-egy időszak kiemelése, az alacsony esetszám egyértelműen az egyik fő probléma. Ezt követi az eltérő kockázat. Mi van akkor, ha az ESG indexek felülteljesítése csak abból adódik, hogy kockázatosabb részvények kerültek a portfólióba, így a portfólió volatilitása, maximális visszaesése is nagyobb lesz? Mi van akkor, ha az ESG indexek magasabb teljesítménye mögött az áll, hogy nagyobb arányban találunk benne kis kapitalizációjú társaságokat, melyekről köztudott, hogy a jövőbeni hozamuk nagyobb (size effect)? Mi van akkor, ha az ESG társaságok valójában value-cégek, azaz a value-tényező okozza a többlethozamot? A sort még hosszasan sorolhatnám, de a lényeg, hogy objektíven csak úgy lehet összehasonlítani az ESG befektetéseket más befektetésekkel, ha a fenti, manapság megkérdőjelezhetetlen tényezőket kizárjuk. Erre a célra pedig nem alkalmasak a fenti vizsgálatok. A fentiek ellenére széles körben elérhető az interneten számos részvénypiaci kutatás, mely kontrollálja a fenti problémákat, és kifejezetten az ESG, SRI, zöld részvényekre fókuszálnak. Ezek közül néhányat kiemelnék.

A fenntartható fejlődés, mint negatív hozamprémium a részvénypiacon

The Contributions of Betas versus Characteristics to the ESG Premium címmel Rocco Ciciretti, Ambrogio Dalò, és Lammertjan Dam kimutatta 2004-2018 közötti adatokon, hogy az alacsony ESG pontszámmal rendelkező cégek jövőbeni hozama magasabb, azaz negatív az ESG prémium. Ezzel szemben az alacsonyabb ESG pontszámmal rendelkező cégek többlethozamának egyik lehetséges magyarázata, hogy ezek a társaságok kockázatosabbak. A kutatás legfontosabb megállapításai:

• Alacsony ESG pontszámmal rendelkező cégek jövőbeni hozama magasabb volt.
• Az átlagos többlethozam csökken az ESG pontszám növekedésével, de a csökkenés nem monoton.
• Ha a részvénypiacot ESG pontszám alapján 10 részre osztjuk, akkor a felső decilisben (azon 10%, ahol az ESG pontszám a legjobb) található társaságok piaci kapitalizációja a legnagyobb. Sokkal nagyobb a piaci kapitalizáció ebben a kategóriában, mint az alsó decilisben (részvénypiac alsó 10%, legrosszabb ESG pontszám). Ez tulajdonképpen közvetett bizonyíték arra, hogy a magas ESG pontszámú társaságok népszerűek.
• Az ESG prémium negatív, mely nem magyarázható meg a kockázati tényezőkkel. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az alacsonyabb hozama a magas ESG besorolású részvényeknek az ESG besorolás miatt van, és nem azért, mert ezek a részvények alacsonyabb kockázatúak.

További részleteket az ESG részvények hozamával kapcsolatban itt találsz.

Fenntartható fejlődés és a negatív kötvénypiaci prémium

Lényegesen kisebb számban vizsgálták az ESG kötvénypiaci hatásait, de 2020 augusztusában Michael Halling, Jin Yu és Josef Zechner 5261 amerikai társaság kötvénykibocsátását vizsgálta meg 2002-2020 közötti időszakon. Vizsgálatukban az ESG tényezőkön belül az E és S tényezőkre fókuszáltak. Az eredményekről a Primary Corporate Bond Markets and Social Responsibility cím alatt számoltak be:

• Erős negatív kapcsolatot találtak a társaság E és S minősítése és a kibocsátáskori spread (issue spread - a névérték és a kibocsátáskori árfolyam között különbség).
• Az erős negatív kapcsolat akkor is megfigyelhető, ha az ismertebb kötvénypiaci összefüggéseket kizárták (size, industry, jövedelmezőségi tényező stb.)
• Az ESG minősítés hatása a legerősebben az ipari, mezőgazdaság, bányászat és építőipari szektorokban volt megfigyelhető

Nem érdemes fenntartható befektetési alapokba fektetni?

A fentiekre az a legkézenfekvőbb magyarázat, hogy az alacsony ESG pontszámmal rendelkező  társaságok iránt lényegesen kevesebb befektető érdeklődik, és ezeket a társaságokat kockázatosabbnak találják a befektetők, így a kockázatkerülő és a környezettudatos befektetők kerülik ezeket. A kisebb befektetői bázis, a magasabb kockázat pedig magasabb jövőbeni hozamot eredményez, és a fordítottja is igaz a magasabb ESG pontszámú társaságokra. Azaz nagyobb népszerűség, nagy befektetői kör, alacsonyabb kockázat, magasabb értékeltséghez vezet, ami alacsonyabb jövőbeni hozamot eredményez.

Ebből a magyarázatból tehát az derül ki, hogy a fenntartható fejlődés befektetések alapvetően nem a többi társaságot teljesítik alul, hanem az alacsony ESG társaságok teljesítenek lényegesen jobban. Ezzel együtt azonban az is látható, hogy a magas ESG társaságok kockázata alacsonyabb.

Látni kell azonban azt is, hogy az elmúlt évtizedekben az ESG, SRI, zöld befektetések témában közel 1000 kutatás, jelentés került publikálásra, és ezek a kutatások nem tudtak egyértelmű korrelációt kimutatni a részvények hozama és az ESG minősítés között.

A szakirodalomban találunk pozitív és negatív korrelációt is az ESG és a jövőbeni hozam között, és olyan munkákra is akadhatunk, melyek nem tudnak korrelációt kimutatni. Az ellentmondásos eredmények részben megmagyarázhatók azzal, hogy mennyire vették figyelembe a részvények jövőbeni hozamát meghatározó összefüggéseket (size-hatás, value-hatás, momentum, stb..). Az ok-okozati viszonyokban sincs teljes egyetértés, mely szintén oda vezet, hogy nincs egyértelmű eredménye a vizsgálatoknak. Például az egyik vélemény szerint a magas ESG pontszámú cégek jobban kezelik az üzleti kockázatokat, és ez vezet a részvények magasabb értékeltségéhez. Egy másik vélemény szerint pedig a magasabb értékeltségű társaságok jobb pénzügyi formában vannak, így képesek többet befektetni és több forrást fordítani az ESG besorolásuk növelésére. Mindenesetre azt is látni kell, hogy az ESG, mint negatív hozamprémium nem csak a részvénypiacon, hanem a kötvénypiacon is kimutatható.

Az ESG, SRI és zöld befektetéseknek tehát számos előnye van, értem ezalatt, hogy egy fenntartható, környezettudatos jövőt támogat a befektető. Emellett pedig a magasabb ESG pontszámmal rendelkező társaságok alacsonyabb kockázatúak, bétájuk is alacsonyabb, így vélhetően a piaci turbulenciák idején kisebb visszaesésre számíthatunk. Ugyanakkor a jövőbeni hozamban nagy az ellentmondás. Egyrészt egyre divatosabbak ezek a befektetések, és a népszerűségnek a tőzsdén „átka” van, mely az alacsony jövőbeni hozamban mutatkozik meg.