Eugene Fama tanácsai a befektetéshez

A Nobel-díjas Eugene Fama közgazdász az év végén adott egy interjút, melyben olyan kérdésekkel kapcsolatban mondta el a véleményét, mint a lufi a tőzsdén, a jegybankoknak nincs kontrollja az infláció felett, a központi bankok tevékenysége, olyan mint a pornográfia, mekkora problémát jelent az elszabaduló adósság, stb.. Cikkünkben összegezzük Eugene Fama véleményét az alábbi témákban:

  • A recesszió ellenére emelkednek a tőzsdék?
  • Mekkora az esélye annak, hogy a részvénypiacon lufi, buborék alakult ki?
  • Voltak-e múltban előretekintő jelei a buborékoknak?
  • A piaci szereplők racionálisan viselkednek?
  • Mennyire racionális a piac, ha negatív árak alakulnak ki?
  • Milyen fundametális következményei lesznek a negatív kamatoknak?
  • Mit eredményez az elszabaduló infláció a részvénypiacon?
  • A jegybankok semmit nem tesznek, aminek valódi hatása lenne
  • A tőzsdék együtt emelkednek a jegybanki pénznyomtatással?
  • Okozhat-e problémát a nagymértékű eladósodottság?
  • A passzív befektetés, az indexkövető stratégiák befolyásolják a tőzsdék árazását?
  • Mi a helyzet Warren Buffett teljesítményével?
  • A technológiai cégek és a piaci hatékonyság
  • Tényleg halott az értékalapú befektetés?
  • A kockázat 5 dimenziója
  • Mit tanácsol Fama a befektetőknek a jelenlegi környezetb

Ki az a Eugene Fama, és miért érdemes figyelni a szavaira?

A Chicagói Egyetem professzora, a Nobel-díjas Eugene Fama az egyik olyan közgazdász, aki a legnagyobb hatást gyakorolt arra, amit és ahogy ma gondolunk a részvényekről, a részvények jövőbeni hozamáról. Az általa megalkotott hatékony piacok elmélete ugyanis kimondja, hogy a piacok hatékonyak, így a piaci hozamokat, a tőzsdeindexszel elérhető hozamokat hosszú távon nem lehetséges felülmúlni, maximum lényegesen nagyobb kockázat vállalása mellett. Mondhatjuk azt, hogy nincs ingyen ebéd a tőzsdéken. Ez az elmélet és a hozzá kapcsolódó CAPM modell nem tökéletes. Ezt maga Fama is elismerni, így nem meglepő, hogy idő közben számos tényezővel, többlethozamot eredményező összefüggéssel, tőzsdei anomáliákkal is ki kellett egészíteni a módszert. Ezekről a lépésekről az alábbi bejegyzésekben olvashatsz bővebben:

Eugen Fama elmélete és modellje befektetők széles körére gyakorolt hatást. Gondolok itt arra, hogy a passzív befektetők, az indexkövető stratégiát folytató befektetők, a vedd meg és tartsd technikát alkalmazó kereskedők nagyrészt a részvénypiac kockázati prémiumát szándékozzák kinyerni a piacból. Ezek a stratégiák tekinthetők leginkább a hatékony piacok elméletével összehangolva, míg a spekulánsok, a rövid távú kereskedők, zajkereskedők teljesen elvetik a hatékony piacok elméletét. A rövid bevezető után nézzük sorban Eugene Fama gondolatait.

A recesszió ellenére emelkednek a tőzsdék?

Az előzményekről annyit érdemes tudni, hogy a 2020-as évben óriási mozgás volt a részvénypiacon. Az amerikai részvénypiac 2020 márciusában több, mint 30%-ot veszített az értékéből, majd az ezt követő egy évben 75%-os rally alakult ki a piacon. Fama véleménye ezzel kapcsolatban, hogy a piacok jó állapotban vannak, annak ellenére is, hogy a gazdaság rossz állapotban van, és szerinte ez egy nagyon jó példa arra, hogy a részvénypiac mennyire előretekintő (a jövőt árazza), és ez azt jelzi, hogy tulajdonképpen a jövő nem néz ki olyan rosszul..

Mekkora az esélye annak, hogy a részvénypiacon lufi, buborék alakult ki?

A kérdés előzményeiről annyit érdemes tudni, hogy egyre több elemzőnek, szakértőnek az a véleménye, hogy a tőzsdéken egy lufit fújnak, azaz buborék alakult ki. Beszámoltam ezekről a véleményekről korábbi cikkünkben, például Jeremy Grantham rövid időn belül várja a tőzsdék összeomlását, de számos más permabear (szakértők, akik állandóan pesszimisták) szakértő véleményét is összefoglaltuk itt.

Eugene Fama a themarket.ch oldalon megjelenő interjúban úgy fogalmazott a lufikkal, buborékokkal kapcsolatban, hogy azokat az emberek mindig csak utólag látják. Előre nem lehet őket megtalálni annak ellenére sem, hogy egyes időszakokban azt látjuk, hogy túl magasak az árak. Csak ha visszatekintünk, akkor mondhatjuk azt, hogy „a részvények sokat estek, tehát ez egy buborék, lufi volt”. Jelenleg semmiféle bizonyíték nincs tehát arra vonatkozóan, hogy most egy buborék van a tőzsdéken.

Voltak-e múltban előretekintő jelei a buborékoknak?

Vegyük példaként a dotkom lufi időszakát, amikor Alan Greenspan Fed elnök is hangot adott aggodalmának a híres beszédében, melyben a piaci szereplőket, a piac állapotát az „irrational exuberance” jelzővel illette. Ez egyfajta jelzés arra, hogy a dotkom összeomlást megelőzően a lufinak már látható jelei voltak. Famanak ezzel kapcsolatban azonban az a véleménye, hogy Greenspan híres beszéde 1996-ban volt, és a 2000-es évben bekövetkező összeomlásban a tőzsdék nem estek vissza az 1996-os szintjükre, azaz aki Greenspan jelzésére eladott rosszabbul járt, mint aki a dotkom lufiban végig befektetve volt. Ezek alapján ítéljük meg ennek az előrejelzésnek a hasznosságát.

Egy másik példát is megemlít a buborékok előrejelzésével kapcsolatban. A Stanfordon egy kísérlet keretében megkérték a hallgatókat, hogy árupiaci termékek grafikonjait elemezve állapítsák meg, hogy hol alakul ki buborék. Mivel mindenki látta az árfolyam fel-le mozgását, így mindenki képes volt megállapítani a buborékok helyét. De utólag kiderült, hogy az árupiaci termékek grafikonjai nem is voltak valódiak, véletlenszerűen generált árak voltak.

Zárójelben jegyezném meg, hogy a hatékony piacok elméletének másik neves közgazdásza Burton Malkiel, a random walk elmélet kitalálója hasonló kísérletet végzett el. Képzeljük el azt az esetet, hogy egy részvény kezdeti ára 50 dollár, a nap végi záróárat pedig érmefeldobással döntjük el. Ha fejet dobunk, akkor a záróár 0,5 dollárral magasabb, ha írást dobunk, akkor a záróár 0,5 dollárral alacsonyabb lesz. Gyakorlatilag minden nap 50-50% az esélye, hogy a részvény ára emelkedni, vagy csökkenni fog, azaz véletlenszerűen alakul. Ugyanakkor a fej-írás eloszlása nem egyenletes lesz, ezért a grafikonon trendeket fogunk tapasztalni. Az alábbi képen a fenti módszerrel létrehozott részvényárfolyam látható, mely teljesen összevethető egy átlagos részvény árfolyammozgásával. Malkiel megmutatta a véletlenszerűen generált árfolyamgrafikont technikai elemzőknek, akik szerint a részvényt azonnal meg kellene vásárolni, azaz vételi jelzéseket találtak a véletlen ármozgásban.

forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Random_walk_hypothesis

Az alábbi előadáson a hatékony piacok elméletével és a random walk elmélettel ismerkedhetsz meg.

 
 

A piaci szereplők racionálisan viselkednek?

Fama kifejtette a véleményét a viselkedési pénzügyekkel kapcsolatban. A probléma ugyanis az, hogy a hatékony piacok elmélete azt feltételezi, hogy a befektetők racionálisan döntenek, holott a valóságban irracionális döntések rendszerszinten befolyásolják a piacok működését, és emiatt számos tőzsdei anomália megfigyelhető, mint például a momentum hatás.

Fama szerint nem létezik olyan, hogy viselkedési pénzügyek, mivel nincs egy egységes modelljük, elméletük. A viselkedési pénzügyek, viselkedési közgazdaságtan csak azért létezik, mert létezik a hatékony piacok elmélete, így a viselkedési pénzügyek felfedezései tulajdonképpen a hatékony piacok elméletének részei, és nem egy önálló terület.

Nem vitatja azt, hogy a befektetők különböző érzelmi és kognitív torzításokat követnek el, azonban ezeket egy tesztelhető modellbe kellene foglalni, mely nem visszatekintő, hanem előretekintő teszteléseken, bizonyítékokon alapul.

A tipikus befektetői hibákról, mint például a herding (csordaszellem), azaz azokat a részvényeket vásároljuk, amelyeket ismerőseink vásárolnak, vagy a divatos, hírekben gyakran szereplő részvényeket vásárolják befektetők, melyek abszurd részvénypiaci mozgásokat okoznak az a véleménye Famanak, hogy ezek természetesen nem racionális viselkedés eredményei, számtalan ilyen hibát azonosíthatunk. Ezek azonban csak átmeneti árfolyam kilengéseket okoznak, és az ebből fakadó lehetőségek nagyon jelentéktelenek (kinyerhető hozam) és gyorsan eltűnnek.

Fama soha sem mondta azt, hogy a piacok teljesen hatékonyak, de a részvénypiac közelít ehhez az állapothoz, és tartsuk szem előtt, hogy egyik modell sem képes a valóságot 100% pontosan modellezni, ha így lenne, akkor valóságnak hívnánk őket, és nem modellnek. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a piaci hatékonysága egy nagyon jó becslés, és Famanak az a véleménye, hogy minden befektetőnek a piac hatékonyságát figyelembe véve kellene befektetői döntést hozni. Erre már utaltam a bevezetőbe a passzív és indexkövet stratégiák kapcsán.

Mennyire racionális a piac, ha negatív árak alakulnak ki?

Nem is olyan régen az olaj piacán negatív árak alakultak ki. Mennyire tekinthető ez racionális viselkedésnek? Fama szerint a negatív olajár azt mutatta, hogy a tározók megteltek, és mivel kevesebb olaj fogyott, így nem volt hol tárolni, azaz végül a folyamat eredménye teljesen logikus, hiszen ha valaki elkezd olajat kitermelni, akkor az olaj folyamatosan jön ki a földből és nem számít, mi történik a gazdaságban. A fentiek ellenére a negatív ár csak nagyon rövid ideig alakult ki, és tulajdonképpen ez is egy előrejelezhetetlen esemény volt, melyre senki nem számított, ahogy korábban senki nem számított arra sem, hogy negatív kamatok lesznek egyes országokban.

Milyen fundamentális következményei lesznek a negatív kamatoknak?

Fama szerint a negatív kamatok a reálgazdaságra nem fognak hatást gyakorolni. Ez inkább a pénzügyi rendszer problémája lesz. Ehhez vegyük figyelembe, hogy a 2008-as gazdasági válság óta alapvetően változott meg a monetáris politika, hiszen a Fed azzal, hogy megvásárolta az amerikai állam által kibocsátott papírokat, kamatot kezdett fizetni, míg az általa nyomtatott pénz után nem szed kamatot. A klasszikus monetáris elméletekből kiindulva az egyúttal azt is jelenti, hogy nem tudjuk az inflációra milyen tényezők lesznek hatással, hiszen a jegybanki tartalék nem valódi pénz, mivel kamatot kell utána fizetni. A fentiek miatt Famanak az a véleménye, hogy a jegybankok kezéből teljesen kiesett az infláció feletti kontroll.

Mit eredményez az elszabaduló infláció a részvénypiacon?

Az előzményekről annyit érdemes tudni, hogy egyre több közgazdász, elemző aggódik az infláció várható megugrása miatt, és a Fed is növekvő inflációval számol a következő időszakban. Fama szerint nem lehet pontosan tudni, hogy az inflációnak milyen hatása lesz a részvénypiacra. Általános szabályként az láthatjuk, hogy a növekvő infláció a hosszú távú kamatokat felfelé nyomja (kockázatmentes eszközök hozamát is), de mégis például az 1970-es években a részvények jól megvoltak magas infláció mellett is. Fama véleménye szerint a magas, de stabil infláció hatásai mérsékeltek lesznek, problémákra akkor számíthatunk, ha az infláció kiszámíthatatlan lesz.

A jegybankok semmit nem tesznek, aminek valódi hatása lenne

Az előzményekről annyit érdemes tudni, hogy a koronavírus okozta válság hatására a fejlett országok jegybankjai óriási, példátlan mértékű mennyiségi enyhítésbe, pénznyomtatásba kezdtek. Ezzel kapcsolatban az a véleménye Famanak, hogy a jegybankok semmi olyat nem csinálnak, aminek a valóságban hatása lenne, hiszen nem csinálnak mást csak kibocsátanak egy rövid lejáratú adósságot (pénznyomtatás), amiből megvásárolnak egy másfajta adósságot (állampapírokat). Fama szerint ez nem tűnik olyan tevékenységnek, melynek valódi hatása lenne.

A tőzsdék együtt emelkednek a jegybanki pénznyomtatással?

A fentiek ellenére mégis arról szólnak a híradások, hogy a pénznyomtatás, a rendszerbe juttatott likviditás egy része a részvénypiacon kötött ki, és a tőzsdék szárnyalása (piros görbe) és a Fed mérlegfőösszege (kék) között szoros összefüggés figyelhető meg.

forrás: Fred

Fama véleménye ezzel kapcsolatban az, hogy minden nap hallunk sztorikat a részvények mozgásával kapcsolatban, és ezek a sztorik minden nap mások. Látni kell azt, hogy ezeket a történeteket a tények bekövetkezése után gyártják, és ha a teljes rendszer/gazdaság szintjén vizsgáljuk a Fed mennyiségi enyhítés hatását, akkor nem tapasztalhatunk jelentős hatást a részvényárakra vonatkozóan (tulajdonképpen ez azt jelenti, hogy más oka van annak, hogy emelkednek a részvényárak). A fentiek ellenére is fenntartja azt a véleményét, hogy a központi bankok jelenlegi tevékenységének nincs hatása a valóságban. Fama a pornográfiához hasonlítja egyébként a központi bankok tevékenységét, azaz semmi más csak szórakozás, valódi hatás nélkül.

Okozhat-e problémát a nagymértékű eladósodottság?

Az előzményekről annyit érdemes tudni, hogy az alacsony kamatok a hitelkamatokat is történelmi mélységbe nyomták, azaz példátlanul olcsón lehet hitelt felvenni, így nem meglepő, hogy rekord szinten van a vállalatok és a kormányok eladósodottsága. Ahogy az alábbi grafikonon is látható az Egyesült Államok, és más országok is azonnal költekezésbe kezdtek, hogy a koronavírus járvány okozta válság mélyülését csillapítsák. Japánban már a GDP 2,5 szeresét haladja meg a kormányzati adósság, de az Egyesült Államok is túlléptem már a 100%-os szintet. Ilyen mértékű GDP arányos adóssággal a második világháború óta nem rendelkezett az Egyesült Államok

Az alábbi képen láthatod, hogyan növekedett az utóbbi évtizedekben a nem pénzügyi cégek adóssága. A a társaságok nem halmoztak fel tartalékot, a nyereséget a saját részvény visszavásárlásra, osztalék kifizetésére költik, sőt azt is tapasztalhatjuk, hogy egyre nagyobb adósságot halmoztak fel, ami nem meglepő, ha szinte ingyen jutnak forráshoz a nulla kamatok világában. Alábbi grafikonon a nem pénzügyi cégek adóssága (kék színnel) és a Wilshire 5000 tőzsdeindex (3500 amerikai céget lefedő tőzsdeindex) közötti szoros korreláció figyelhető meg.

forrás: https://fred.stlouisfed.org/series/BCNSDODNS#0

Fama szerint az adósság jelenti az igazi problémát. Véleménye szerint még nem értük el ezt a szintet, de egyszer eljön az a pont, ahol az emberek megkérdőjelezik, hogy a kormányzati adósság valóban kockázatmentes (érdemes-e államkötvényt venni, valóban alacsony kockázatú). Az elmúlt években tapasztalt kormányzati adóssághalmozás egy kedvező gazdasági környezetben példátlan dolog, azaz az Egyesült Államok csökkentette az adókat és növelte a hiányt/adósságot akkor, amikor a gazdaság jó állapotban volt. A kérdés az, hogyan fogjuk visszafizetni az adósságot? Értelemszerűen a jövőben beszedett adókból, azaz valójában az elmúlt években nem történt adócsökkentés. Annyit tettünk mindössze, hogy most csökkentettük az adókat, de ezt a jövőben meg kell emelni, hogy az adósságot vissza lehessen fizetni.

Fama tehát attól tart, hogy a befektetők szkeptikussá vállnak az államadósság visszafizethetőségével kapcsolatban. Bár Fama is úgy gondolja, hogy a koronavírus járvány miatt elkerülhetetlen volt az adósság, de a hibát ott követtük el, hogy a közelmúltban, a kedvező gazdasági környezetben is nőtt az adósság. Általános tanácsa pedig az a befektetők számára, hogy határozzák meg mekkora kockázatot akarnak vállalni és ez alapján alakítsanak ki részvény-kötvény portfóliót. Másrészt pedig maradjanak távol a hedge fundoktól, mert ezekkel nagyon gyorsan lehet sok pénzt veszíteni.

A passzív befektetés, az indexkövető stratégiák befolyásolják a tőzsdék árazását?

A kérdéssel kapcsolatban azt érdemes tudni, hogy egyes vélemények szerint az elmúlt években egyre népszerűbbé váló passzív befektetés, az indexkövető ETF alapok, a lustaportfóliók számos torzítást okoztak a részvények és a kötvények árazásában. Ismert alapkezelők nyilatkoztak a témában, és véleményük szerint az ETF alapok okozzák majd a következő összeomlást a tőzsdéken, ahogy 2007-2008-ban az MBS termékek. A probléma hátteréről mi is beszámoltunk egy korábbi cikkben, és ahogy ebből is kiderült, még mindig alacsony az ETF alapokban levő pénz, és az amerikai részvénypiacnak csak egy kis szeletét birtokolják az ETF alapok.

Mindenesetre Eugen Famanak az a véleménye a passzív befektetéssel, az ETF alapok divatjával kapcsolatban, hogy egyelőre senki nem tudja, milyen hatása lesz ezeknek a termékeknek a részvénypiac árazására. Ehhez még Fama hozzáteszi azt is, hogy lassan már 60 éve beszél arról, hogy sokkal nagyobb arányúnak kellene lennie a passzív befektetésnek (az aktívhoz képest), mivel nincs bizonyíték arra, hogy az alapkezelők képesek felülteljesíteni, bővebben Fama vizsgálatáról: Befektetési alapok és a szerencse-hozzáértés problémája

Az indexkövető alapokkal kapcsolatban megfogalmazódtak olyan problémák, hogy  mivel mechanikusan vásárolják a részvényeket, és nem foglalkoznak az árral, vagy a részénéyek értékeltségével, így akár buborékok, lufik is könnyebben kialakulhatnak a piacon. Fama szerint valóban igaz, hogy az ETF alapok csak mechanikusan vásárolnak, viszont az ETF alapot megvásároló befektetők mérlegelnek. Emellett az is fontos kérdés, hogy a passzív alapok kit szorítanak ki a piacról. A sikeres (felülteljesítőt jelent a sikeres) aktív befektetőket, vagy a sikertelen (alulteljesítő) aktív befektetőket? Mert ha a rossz aktív befektetőket/alapkezelőket szorítja ki a passzív befektetés, akkor a piacok csak hatékonyabbá válnak. Viszont ha a jó aktív befektetőket szorítjuk ki, akkor a piacok kevésbé lesznek hatékonyak. Ugyanakkor vegyük figyelembe, hogy a piacon nagyon kevés a jó/sikeres aktív befektető. Ha 50 évre visszatekintünk, azt mondhatjuk, nagyon kevés olyan befektető van, aki hosszú távon megveri a piacot. Ezzel utal Fama arra, hogy az átlagos befektető számára a részvénypiac kockázati prémiumának kinyerése a legideálisabb különböző indexkövető megoldásokkal, alacsony díjak mellett.

Mi a helyzet Warren Buffett teljesítményével?

Köztudott, hogy Warren Buffett, és néhány további értékalapú befektető tartósan, évtizedeken keresztül is felülteljesítette a piacot, például:

  • Walter J. Schloss (írtunk a módszerérről) (1956-1984 között, az 500 legnagyobb amerikai vállalat, azaz S&P500 index hozama évi 8,4% volt, ezalatt Schloss eredménye évi 21%)
  • Tom Knapp (1968-1973 között, az S&P500 index évi 7%-os hozama helyett, évi 20 százalékos hozam)
  • Warren Buffett (1965-2006 között az S&P500 index évi 9%-os hozama helyett évi 21 százalékos eredmény)
  • Charles T. Munger (1962-1975 között S&P500 index évi 5%-os hozama helyett 19,8 százalékos hozam)

Fama véleménye erről az, hogy az a kérdés, hogyan választjuk ki Warren Buffettet. A sikeres befektetőket ugyanis mindig csak utólag választjuk ki. Tegyük fel például, hogy van 100 ezer befektető, hagyjuk őket 30 évig befektetni, és válogassuk ki a nyerteseket utólag. Ha megnézzük számos befektető lesz, akinek nagyon jó eredménye lett, és lesznek sokan, akiknek nagyon rossz az eredménye. Ez azonban teljesen valószínű, hogy sok ezer befektető között lesznek sikeresek és kevésbé sikeresek, és ennek a teljesítménynek semmi köze a tudáshoz, csak a véletlenhez. Tehát nem lehet megmondani, hogy a véletlen vagy a szaktudás eredménye, amit látunk.

Ha tehát utólag válogatjuk ki a győztesek, akkor nem tudjuk megmondani, hogy ez a véletlen, vagy a szaktudás eredménye. Ha tehát 50 évvel ezelőtt meg tudta volna mondani bárki, hogy Buffett sikeres befektető lesz, akkor Fama elhinné, hogy a szaktudásnak köszönhető az eredménye. De ezt 50 évvel ezelőtt senki nem tudta megmondani, mivel ez egy statisztikai probléma, azaz a véletlen eredménye, hogy vannak sikeres, a piacokat tartósan felülteljesítő befektetők. Warren Buffett válasza erre a felvetésre itt olvasható: Warren Buffett és a 225 millió orangután

A technológiai cégek és a piaci hatékonyság

Az elmúlt hónapokban számos hír beszámolt a piac egyensúlytalanságáról, mivel az S&P500 indexen belül az öt nagy technológiai óriás már a piaci kapitalizáció 20%-át teszi ki. Egyesek ezt rendkívüli eseménynek látják, mely utal arra, hogy a piacon lufi, buborék van. Fama szerint a múltban rendszeresen voltak időszakok, amikor az öt legnagyobb cég a tőzsde kapitalizációjának 50%-át kitette. Most, hogy egy technológiai fejlődést követhettünk végig, és olyan üzletek, szolgáltatások jöttek létre, melyek nem voltak korábban, így teljesen normálisnak tekinthető, hogy van 5-6 cég, mely a folyamat nagy nyertese, így Fama szerint nem utal arra semmi, hogy ez egy negatív helyzet lenne.

Tényleg halott az értékalapú befektetés?

Az előzményekről annyit érdemes tudni, hogy az elmúlt évtizedben az értékalapú tényezők, az értékalapú részvények alulteljesítettek. Ebből kifolyólag olvashattunk olyan híreket, hogy az értékalapú befektetés halott, megbukott Warren Buffett módszere stb.. A hírverésről korábban be is számoltam, ahogy arról is beszéltünk, hogy milyen tényezők állhatnak amögött, hogy a value-tényezőkkel kinyerhető többlethozam csökkent:

Fama véleménye a kérdéssel kapcsolatban, hogy 10 évnyi adatsorból nem lehet választ adni a kérdésre. Lehetséges, hogy csak egy átmeneti időszak, az is lehetséges, hogy nem, de a hozamok magas szórása miatt ezt lehetetlen megmondani ma. 2020 januárjában Fama munkatársával Kenneth Frech-el elvégzett kutatásai alapján (The Value Premium címmel) ha megvizsgáljuk az elmúlt 28 évet, és összevetjük az előző 28 évvel, akkor nem lehet megállapítani, hogy a value-tényezővel kinyerhető hozam nőtt/csökkent vagy épp nulla, azaz nem is létezik. Egész egyszerűen azért, mert a részvénypiaci hozamok volatilitása túl nagy, így nem lehet statisztikailag szignifikáns vizsgálatot végezni. Másrészt pedig a value-tényező valóban gyengén teljesítette az Egyesült Államokban az előző 10 évben, de más tőzsdéken nem. Itt beszéltünk róla: Értékalapú stratégiák eredményei

A kockázat 5 dimenziója

Fama a CAPM modellben szereplő tényezőket, többlethozamot eredményező összefüggéseket a kockázat öt lehetséges dimenziójának nevezi. Eszerint:

  • részvénypiac kockázati prémiuma: részvények hozama vs. kötvények hozama
  • size tényező: kis kapitalizációjú részvények vs. nagy kapitalizációjú részvények
  • value-tényező: értékalapon olcsó részvények vs. növekedési részvények
  • jövedelmezőségi prémium – magas jövedelmezőségű részvények vs. alacsony növekedésű részvények
  • Asset growth hatás – magas eszköznövekedés vs. alacsony eszköznövekedést

Ezekkel a tényezőkkel (itt beszéltük meg részletesen a fentieket) valamekkora hozam kinyerésére van lehetősége a befektetőknek, de hogy ez megfelelő felbontása a részvények hozamának, vagy sem, azt nehéz megmondani.

A magas volatilitás miatt sajnos nehéz örökérvényű igazságokat mondani. A helyzetet bonyolítja, hogy sajnos számos tőzsdei összefüggést csak visszatekintve látunk. Fama szerint a január-effektus egy jó példa erre, hiszen amint felfedezték, a január-effektus nem létezett többé. Emiatt felmerülhet a kérdés, hogy a fenti összefüggésekkel kinyerhető prémium is átmeneti. Ha ezek a tényezők nem a kockázat valódi dimenzió, és a befektetők nem veszik figyelembe, akkor ezek az összefüggések eltűnnek.

Mit tanácsol Fama a befektetőknek a jelenlegi környezetben?

Általános tanácsként Fama azt javasolja, hogy a befektető döntse el mekkora kockázatot hajlandó vállalni/elviselni, és ennek megfelelően alakítson ki részvény-kötvény portfóliót. Ugyanakkor azt javasolja a befektetőknek, hogy kerüljék a hedge fundokat, mert ezekkel nagyon gyorsan elveszíti a befektető a pénzét.

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak

please do NOT follow this link