Benchmark, referencia index: Magyarázata, jelentése, példák

Kategória: 

Mit jelent a benchmark, referencia index, referencia hozam?

A benchmark, referencia index szavakat a befektetési alapkezelők használják, arra, hogy egy elérendő, túlteljesítendő célt határozzanak meg az alap hozamára vonatkozóan. Azaz a hagyományos befektetési alapok célja a benchmark, azaz referencia index hozamának a túllépése. Vannak azonban ez alól kivételek, mert az abszolút hozam, vagy hedge fundok célja a lehető legnagyobb hozam elérése, nem pedig egy benchmark, referencia hozam túllépése. A referencia hozam pedig a benchmark, azaz a referencia index hozama

Mire jó a benchmark, referencia index?

A benchmark tehát az a mutató, amelyhez mérjük az alapkezelő teljesítményét. Például egy német részvényeket tartalmazó befektetési alapnak, nagy valószínűséggel a német tőzsde indexe a DAX index lesz a benchmarkja. Az alapkezelőnek tehát az a célja, hogy a DAX index teljesítményét felülmúlja úgy, hogy a portfólióban alulsúlyozza azokat a német részvényeket, melyeknél gyengébb teljesítményre számít, és felülsúlyozza azokat a német részvényeket, melyek esetében nagyobb árfolyam-növekedést vár. Azaz az alapkezelő menedzseli a portfóliót, abból a célból, hogy a piaci átlagot felülmúló hozamot érjen el. A befektetőnek tehát azért éri meg befektetési alapba tennie a pénzét, mert az alapkezelő szakértelmével többlethozamhoz juttatja. A másik ok, hogy költséghatékonyabb egy portfóliót így kialakítani, bár az ETF alapok terjedésével, már a befektetési alapok nélküli portfóliókialakítás is megoldható alacsony költségek mellett.

Példa az alapkezelő teljesítményének értékelésére

Ha például az alapkezelő a fenti példánál maradva 10% éves hozamot ér el, és közben a DAX index 20 százalékot emelkedett a vizsgált évben, akkor azt mondhatjuk, hogy az alapkezelő nem túl jól végezte a dolgát, hiszen a piaci átlagot sem sikerült elérni. Ellenben ha a DAX index 20%-ot emelkedett, az alapkezelő alapja pedig 30 százalékot, akkor látható, hogy  a befektetőknek megérte az alapkezelőt választani, az alapkezelési díjat fizetni, hiszen így többlet profithoz jutottak.

Fontos azt is tisztázni, hogy az átlagos befektetési alap nem abszolút hozamra törekszik (erre a célra találták ki az abszolút hozamú alapokat), azaz ha a részvénypiacon eső trend alakul ki, az alapkezelő, akkor is tartani fog részvényeket, legfeljebb alulsúlyozza a portfólióban a részvények arányát. A befektetési alapok esetében tehát érvényesül a vedd meg és tartsd elv.

A fenti példánál maradva tehát, ha a DAX index egy év alatt 30%-ot esik, és a befektetési alapunk árfolyama ugyanebben az évben 10%-kal csökken, akkor is azt mondhatjuk, hogy az alapkezelő jól végezte a dolgát, hiszen a benchmarknál jobb eredményt ért el.

Példák benchmark, referencia indexekre:

  • Amerikai részvényalap bechmarkja az S&P 500 index
  • Magyar részvényalap benchmarkja, referencia indexe a BUX index
  • Német részvényalap benchmarkja, referencia indexe a DAX index
  • Globális részvényalap benchmarkja, referencia indexe az MSCI World index
  • Európai részvényalap Eurostoxx 50 index
  • Magyar pénzpiaci alap RMAX index
  • Magyar kötvényalap MAX index

A referencia hozam és az alapkezelő által elért hozamot vizsgáljuk az ún. alfa mutatóval, melyről a következő cikkben találsz részletes útmutatót: Befektetési alapkezelők teljesítményének összehasonlítása az alfa mutatóval

 
 

A befektetési alapok többsége nem képes felülteljesíteni a referencia indexet?

Az alábbi grafikonokon azt láthatod, hogy különböző alaptípusok, különböző időtávokon, mekkora arányban nem voltak képesek arra, hogy a referencia indexet felülteljesítsék. Az összes befektetési alap esetében 10-20 éves időtávon ez az arány 86-95 százalék között mozog. Ez alapján azt lehetne mondani, hogy a befektetési alapok nagy többsége nem képes a referencia index hozamát felülmúlni.

Forrás: SPIVA US Scrocard

Sajnos a fentiekből az is következik, hogy a múltbeli hozam nem jelzi jól a jövőben sikeres alapkezelőket. A témával kapcsolatos előadásunkat az alábbiakban tekintheted meg.

 
 

A magyar befektetési alapok 86%-a teljesíti alul a referencia indexet

A nemzetközi befektetési alapokhoz hasonlóan, a magyar befektetési alapok többsége (86 százaléka)is  alulteljesíti a referencia indexet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nagy valószínűséggel egy alulteljesítő befektetési alapba fogjuk a pénzünket befektetni, és a magas alapkezelési díj miatt jobban járunk ha közvetlenül a tőzsdeindexet, referencia-indexet követő ETF alapba fektetjük a pénzünket. Összesen kb. 600 befektetési alap érhető el a magyar kereskedelmi bankok, befektetési szolgáltatók kínálatában. Ezek között 145 részvényalapot találunk.  Egy korábbi vizsgálatunk szerint, a 145 részvényalap közül, összesen:

  • 55 részvényalap rendelkezik 10 éves hozammal,
  • 102 részvényalap rendelkezik 5 éves hozammal.

Az alábbi képen az 55 magyar részvényalap 10 éves, évesített hozamát láthatod.

Az alapok között találunk negatív évesített hozamú alapot is, amit kész csoda lehetett összehozni minden idők leghosszabb bikapiacán (2009-2019 között 10 éves bikapiacon fektettek be az alapok). Látható a grafikonon, hogy csak néhány befektetési alap tudott 10% feletti évesített hozamot hozni, ezek az alábbiak:

  • Amundi USA Devizarészvény A 14,2%
  • HOLD Nemzetközi Részvény Alapok Alapja 12,1%
  • Generali Mustang A 11,7%
  • OTP Ázsiai Ingatlan B 10,5%
  • OTP Ázsiai Ingatlan A 10,5%

Bár a listában két ingatlanalapot is látunk, ezek azért kerültek a részvényalapok közé, mert ingatlanba fektető, ingatlant hasznosító társaságok részvényeit (REIT társaságok) vásárolják. Szigorúan véve a fenti kritériumokat, az S&P500 index hozamát (11%) csak három befektetési alap tudta felülmúlni az 55 alapból.

A teljes vizsgálat az alábbiakkal foglalható összeg:

  • 10 éves távon 55 alapból 3 magyar befektetési alappal lehetett nagyobb hozamot elérni, a befektetési alapok 94%-a nem tudta felülmúlni az S&P500 indexet.
  • 5 éves távon a 102 alapból 16 magyar befektetési alappal lehetett nagyobb hozamot elérni, a befektetési alapok 86%-a nem tudta felülmúlni az S&P500 indexet.

Látható a kimutatásból, hogy az elmúlt években több befektetési alap is indult, ezek még nem tudtak bizonyítani, a rövid működési idő miatt a teljesítményük nem mérhető. Összességében azt láthatjuk, hogy a nemzetközi tapasztalatokhoz hasonlóan a befektetési alapok jelentős része nem tudta az S&P500 index hozamát felülmúlni.

A referencia index, benchmark manipulálásának lehetőségei

A befektetési alapkezelők könnyedén tudnak javítani a teljesítményükön különböző módszerekkel. Ezen módszerek egyik típusa, hogy az elérhető referencia index közül a kategóriában azonos, de alacsonyabb hozamú indexet veszik alapul. Részvényalapok esetében gyakori, hogy a részvényarány néhány százalékkal alacsonyabb a referencia indexben, mint a portfólióban, de arra is láthatunk példákat, hogy ha az alapkezelő teljesítménye gyenge, akkor utólag megváltoztatja a referencia indexet. Ezekkel a problémákkal egy önálló cikkben foglalkoztunk: 3 módszer, amivel az alapkezelő manipulálja a referencia indexet.

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak

please do NOT follow this link