Befektetési, pénzügyi tanácsadás: Miért kerül sokba az ingyenes befektetési tanácsadás?

Cikkünkben a befektetési, pénzügyi tanácsadás témát járjuk körben. Megbeszéljük, hogyan ismerhetjük fel a független pénzügyi, befektetési tanácsadókat. Kitérek arra is, hogy miért kerül sokban az ingyenes befektetési tanácsadás. Hogyan kerüljük el, hogy nem megfelelő befektetési termékek megvásárlására beszéljenek rá minket. Kezdjük először azzal, hogy a befektetőknek milyen elvárásai vannak a befektetési, pénzügyi tanácsadókkal szemben.

Milyen a jó pénzügyi, befektetési tanácsadó? - a befektetők szerint

A befektetők általában irreális elvárásokat támasztanak a befektetési, pénzügyi tanácsadók munkájával kapcsolatban. Tipikus példa, hogy azért keressünk meg egy befektetési tanácsadót, hogy mondjon véleményt mit vár XY részvény, kriptovaluta stb.. árfolyamával kapcsolatban. Vagy azért keressük meg a befektetési tanácsadót, hogy ajánljon kiemelkedően magas hozamú befektetési lehetőségeket, melyekkel több tíz százalékos hozamokat lehet elérni. Természetesen gyakori elvárás az is az ügyfelek részéről, hogy a befektetési, pénzügyi tanácsadó lehetőleg ingyen osztogassa a tanácsokat.

A fenti kérések azonban teljesen irreálisak, hiszen senki nem tudja megmondani, mi lesz XY részvénnyel, devizával fél év múlva. A tőzsdei kereskedők, spekulánsok is számtalanszor tévednek, de a tévedések kezelésére egy komplex rendszerük van, melyekkel a kockázatot is kezelik. Ha tudás és kereskedési rendszer nélkül spekulálunk befektetési termékek árfolyamára, akkor többször is szerencsénk lesz, azonban elég lesz egyszer hibázni, és a teljes tőkénket elveszíthetjük. A befektető nem rövidtávon gondolkodik, és nem spekulál, egész más szempontok szerint hozza meg a döntését, így nem érdemes mások, akár szakértők, befektetési, pénzügyi tanácsadók véleményét megkérdezni arról, hogy mi várható a termék árfolyamában a következő időszakban. Ha szükségünk van a spekulációhoz mások véleményére, akkor ez egy jó jele annak, hogy nem vagyunk megfelelően felkészülve a spekulációra, nincs kereskedési szabályunk stb..

Következő igény a befektetők részéről, hogy a tanácsadó ajánljon "tuti" és magas hozamú befektetéseket. A több tíz százalékos hozamok iránt érdeklődők számára a hozam és kockázat összefüggéseit kellene elmagyarázni, azaz, minél nagyobb a hozam, a kockázat is ezzel együtt növekszik, lásd:

A nagy hozam iránt érdeklődőknek ajánlom az alábbi előadást. Ebben megbeszéljük, hosszú távon milyen hozamokat érhetünk el.

 
 

Az előadás második részét itt találod:

 
 

A befektetési és pénzügyi tanácsadó feladata tehát nem az, hogy egy konkrét részvényt, devizát ajánljon, hanem elmagyarázza a különböző befektetési termékek működését, megértsük a kockázatokat, és meghatározott eszköz osztályokat ajánljon számunkra, figyelembe véve a megtakarítási hajlandóságunkat, vagyoni helyzetünket. A befektetési tanácsadó a fentiek mellett segíthet egy befektetési portfólió kialakításában.  Ezzel együtt pedig a már meglévő befektetések átnézésében is segíthet egy független befektetési tanácsadó. A költséges befektetési eszközöket kicserélhetjük alacsonyabb költségekkel működő befektetési eszközökre stb..

Természetesen ezért a munkáért fizetnünk kell. Bár sokan úgy gondolják, hogy a befektetési, pénzügyi tanácsadási tevékenységet ingyen is végezhetnék a tanácsadók, hiszen úgyis jutalékot kapnak a termékek után. A következő bekezdésben megbeszéljük, hogy mi a probléma az ingyenes befektetési, pénzügyi tanácsadással.

Pénzügyi, befektetési tanácsadás ingyen: Miért fog sokba kerülni?

Általános elvárás a befektetők részéről, hogy lehetőleg ingyen kapjuk a tanácsokat a pénzügyi, befektetési szakemberektől. Ennek részben az az oka, hogy az elmúlt közel 2 évtizedben százával jelentek meg a befektetési, pénzügyi piacon az ingyenes befektetési, pénzügyi tanácsadást hirdető cégek, személyek. Azonban az ingyenes pénzügyi tanácsadók gyakorlatilag kivétel nélkül valamely pénzintézet ügynökei, biztosítási ügynökök, LTP ügynökök stb.. Tehát az ügynöki munkájuk lényege a befektetési termékek értékesítés, mely után jutalékot kap. Ha nincs eladás, nincs jutalék elv érvényesül. Tehát az ingyenes befektetési, pénzügyi tanácsadónak értékesítenie kell.

Kiemelném a legtipikusabb terméket, a befektetésekbe ágyazott életbiztosításokat, melyet egy ingyenes pénzügyi, befektetési tanácsadás keretében könnyedén eladnak nekünk. Esetleg még azt is halljuk, hogy a tanácsadás független, hiszen a tanácsadó az összes biztosító társaság termékét ismeri, és ajánlhatja számunkra.

Ezzel meg is nyugodhatunk, hiszen ingyenesen, független befektetési, pénzügyi tanácsadáshoz jutottunk. A valóságban pedig egy drága, illikvid befektetést vettünk a nyakunkban 10-20 évre. A probléma ugyanis az, hogy az ügynök azt nézi, neki mi a legjobb, így ha ismer esetleg más, olcsóbb, jobb befektetési lehetőséget, akkor sem fogja ügyfelének ajánlani, hiszen abból nincs jutaléka. Hozzátenném ehhez, hogy ezek az ügynökök, befektetési tanácsadók általában nagyrészt értékesítési képzést, támogatást kapnak, a szakmai szempontok háttérbe szorításával. Erre egy nagyon jó példa jutott eszembe. Még a 2008-2009-es válság előtt a legnagyobb ügynökhálózat egyik hölgy vezetője egy beszervező előadáson hosszan beszélt az S&P500 tőzsdeindexről. Részletezte az elérhető hozamokat, a fontosabb szinteket szépen megmutatta a grafikon. Egyelten probléma, hogy a kivetítőn végig a BUX index grafikonja volt látható, amit egy befektetésekben, tőzsdei kereskedésben jártas személy nehezen téveszt összeg az S&P500 index árfolyamával.

Megbeszéltük a fentiekben, hogy az ingyenes befektetési tanácsadás üzleti modelljében a termék értékesítés a lényeg, ezek után még a független tanácsadók is csak olyan terméket fognak ajánlani a befektetőknek, amin van jutalék. Nem fog ajánlani a befektetési tanácsadó állampapírt, vagy az életbiztosítási konstrukción kívül elérhető befektetési alapot, ETF alapot, még akkor sem, ha azzal a befektetési időtáv alatt százezreket spórolhatsz meg. Így lesz az ingyenes tanácsadásból végül sok százezres költség. Vegyük például egy 5 millió forintos befektetési összeget. Tegyük fel, a független pénzügyi tanácsadó egy befektetési egységekhez kötött életbiztosítást ajánl, melynek évi 3 százalékos (ez egyáltalán nem szokatlan, lásd itt: Életbiztosítások összehasonlítása: költségek összehasonlítása, életbiztosítás kalkulátor, TKM jelentése) költsége van. Ugyanezt a befektetést ki lehetne alakítani befektetési alapok, vagy ETF alapok segítségével, ahol például az éves költség 1% (ETF alapnál akár 0,1-0,5%). A két konstrukció közötti különbség 2% évente, ami egy 5 millió forintos befektetés esetén 100.000 Ft fölösleges kiadás évente. Ez tehát az ingyenes befektetési tanácsadás ára, amit azért fizetünk, mert nem voltunk hajlandóak egy valóban független pénzügyi, befektetési tanácsadóhoz fordulni, és kifizetni a tanácsadási díjat.

Hogyan találjuk meg a legjobb, független pénzügyi, befektetési tanácsadót?

A fentiek után azt gondolom, látható, hogy mire célszerű ügyelni. Keressünk olyan befektetési, pénzügyi tanácsadót, aki nem egyetlen pénzintézetnek dolgozik, és nem csak egyetlen befektetési eszközt ajánl. Például nem jó megoldás, hogy a befektetési tanácsadó csak unit linked életbiztosítást ajánl, vagy csak LTP befektetést ajánl, mivel elképzelhető, hogy számunkra ez a termék nem lesz megfelelő.  Az ideális eset, ha mi fizetünk a befektetési tanácsadónak, aki nincs üzleti kapcsolatban egyetlen biztosítóval, bankkal stb.. Ebben az esetben nagy esély van arra, hogy nem lesz érdekellentét a tanácsadó és befektető között.  Bár soknak tűnhet a 40.000-100.000 Ft kifizetése befektetési tanácsadásra, de a fenti példából is láthattunk, hogy az ingyenes tanácsadás végül sokkal többe fog kerülni.

Mire figyeljünk mielőtt befektetési, pénzügyi tanácsadót keresünk?

A befektetési, pénzügyi tanácsadó keresés előtt nem árt, ha alapvető befektetési ismeretekkel rendelkezünk. Ez már csak azért is hasznos, mert ebből látjuk, hogy a szakember, akit megbízunk mennyire hozzáértő. Ügyeljünk arra, hogy a befektetési költségeknek nagyon nagy jelentősége van hosszútávon, még fél százalékos különbségek is jelentős eltérést adhatnak a végső egyenlegünkben.

A befektetési alapok, UL-biztosítások, ETF alapok kivétel nélkül úgy működnek, hogy -számos egyéb díjtétel mellett- alapkezelési díjat számítanak fel. Az alapkezelési díj évente jellemzően 0,5-4% közötti, de a többségre az 1-3% közötti alapkezelési díj jellemző. Az alapkezelési díjat úgy fizeti meg a befektető, hogy folyamatosan, napról napra (az éves díj 360-ad részével) csökkentik a befektetési jegyek árfolyamát az alapkezelési díj mértékével. Első nekifutásra nem tűnik soknak az 1-3%-os költség, azonban hosszútávú befektetések esetén az évi 1%-os eltérések is óriási különbséget eredményeznek egyenlegünk változásában. Az alábbi példában három befektetési alapot fogunk összehasonlítani, a következő  paraméterekkel:

  • "A" befektetési alap: éves alapkezelési díj 0,25%
  • "B" befektetési alap: éves alapkezelési díj 1,25%
  • "C" befektetési alap: 5%-os vételi jutalék, és 1%-os éves alapkezelési díj

A vizsgálat során 15 ezer dollárt fektettünk be, és feltételezzük, hogy minden évben 10% hozamot érnek el az alapok (tehát a teljesítményük ugyanaz).

befektetési alapkezelési díj eltérés hosszútávon

(kép forrása: https://www.valuepenguin.com/)

A fenti képen láthatjuk, hogy az egyes alaptípusoknál (Fund A, Fund B, Fund C oszlopok), hogyan változott az eredmény az eltelt évek függvényében. A fund C oszlopban láthatjuk, hogy a "C" befektetési alap 14.250 dollárral indul, mivel itt 5%-os vételi jutalékkal csökkent a befektetett összeg. A táblázat utolsó sora a 20-dik évet mutatja. ekkor az "A" befektetési alap egyenlege 96,423 dollár, a "B" befektetési alap egyenlege 80,293 dollár, a "C" befektetési alap egyenlege 79,863 dollár.

Az adatokból látható, hogy az alapkezelési díj jelentős hatást gyakorol a jövőbeni egyenlegünkre, ugyanakkor az egyszeri kezdeti elvonás (vételi jutalék) is meghatározó lehet, mivel kisebb összeggel indul a befektetésünk ezáltal.

Ha befektetési formákat nézünk, akkor általában a befektetési egységhez kötött életbiztosítások a legdrágábbak, ezek után jönnek a befektetési alapok, majd az ETF alapok. Ezek erősen általánosított dolgok, kivételek mindig vannak. A három konstrukcióról részletesen tájékozódjunk:

Ha mélyebben érdekel a téma, akkor pedig a különböző befektetési stratégiák és kockázatkezelési módszerek tanulmányozása is megtérülhet hosszútávon:

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak