Tőzsdehírek kereskedése: 7 dolog, amire figyelek rések kereskedése során

Az alábbiakban azokat a szempontokat tárgyaljuk, melyeket a tőzsdei hírekre történő kereskedés során figyelembe veszek. A tőzsdei hírek azon típusával foglalkozunk, melyek réseket okoznak a részvények piacán. A rések sajátosságai miatt pedig egyedi kereskedési stratégiákat alkalmazhatunk a tőzsdén. Ezzel a témával foglalkozunk a bejegyzésben. Megbeszéljük, miért fontos a  hírek követése, hogyan találjuk meg a réseket, milyen réseket, hogyan kereskedem napon belül.

Az előzményekről annyit mondanék el, hogy a devizapiaci hírkereskedéssel már foglalkoztunk korábban. Itt találod a részleteket: Hírkereskedés alapjai, eszközei, buktatók.  Azonban alapvető különbség van a tőzsdei és devizapiaci hírkereskedés között. Ugyanis a devizapiacokon 0-24 órás árjegyzés van, a tőzsdék pedig csak 6-8 órát vannak nyitva. Ez pedig azt jelenti, hogy ha a nyitvatartási időn kívül érkezik egy hír, akkor a tőzsdék a nyitáskor reagálják le a hírt, azaz rések alakulnak ki az árjegyzésben. Tehát, ahhoz, hogy a tőzsde hírekre kereskedni tudjunk, az alábbi tényező szükségesek:

1. Értsük a rések kialakulásának sajátosságait.
2. Ismerjük a fontosabb réseket okozó eseményeket.
3. Tudjunk keresni részvényeket, amelyek piacán rés alakult ki.
4. Megfelelően meg tudjuk vizsgálni a részvény piacát és kialakult helyzetet.
5. Legyen egy (vagy több) technikánk a rések kereskedésére.
6. Tudjuk kezelni a kockázatokat.
7. Tudjunk előzetesen gyakorolni, szimulációt végezni a rés kereskedésre.

A fenti hét pont egyúttal tartalomjegyzék is a bejegyzéshez, azaz ezeket a témákat beszéljük  meg. Haladjunk sorban.

1. Miért, hogyan alakulnak ki a rések, ha közzétesznek egy hírt a tőzsdén?

Nagyrészt a bevezetőben már megbeszéltük a rések kialakulásának okát, azaz egy hír akkor kerül közzétételre, amikor a tőzsdei kereskedés még nem kezdődött meg. További feltétele a rés kialakulásának, hogy a hír meglepje a piacot. Tehát az előzetesen becsült adathoz képest nagyobb, kevesebb lett a tényadat. Ezt követően, a nyitás során heves reakciók alakulnak ki, és ilyenkor alapvetően két eset lehetséges:

• A tőzsdei kereskedés a részvény piacán az előző napi záróárhoz képest magasabban kezdődik.
• A tőzsdei kereskedés a részvény piacán az előző napi nyitóárhoz képest alacsonyabban kezdődik.

Tegnap, a kereskedés során az alábbi rés kereskedésével foglalkoztam, ami teljesen jó példa a teljes résre. Az ábrán a baloldali, egy teljes lefelé mutató rés, a jobb oldali egy teljes felfelé mutató rés.

Ezek tehát jó példák az ún. reggeli, vagy nyitási teljes résekre. A reggeli, vagy nyitási jelzés utal arra, hogy piacnyitáskor fordul elő. A teljes jelző pedig azt mutatja, hogy az árjegyzésben rés alakul ki. Ugyanis lehetséges az az eset is, hogy a nyitáskor még van rés, de napközben betöltésre kerül. Tehát nem alakul ki teljes rés, csak részleges. Erre láttam példát tegnap az Avon grafikonján.

Az 5 perces képen jobban látod a részleteket. 3,22 dolláron zárt a piac, majd tegnap 3,37 dolláron indult meg a kereskedés az Avon részvények piacán, ami kb. 4%-os résnek felel meg. Ezt követően azonban a rés teljesen betöltődik.

A fenti helyzet nem csak emelkedő rések, hanem csökkenő rések esetén is megtörténhet. Tehát napon belüli kereskedés szempontjából nem kétfajta, hanem négy típusa van a réseknek.  A rések kereskedéséről, alapjairól már volt szó, de nem napon belüli, hanem napon túli kereskedés szempontjából. A részleteket itt találod:

• Kitörési rés, itt tárgyaljuk részletesen: Kitörési rés szerepe a kereskedésben
• Szökési vagy mérési rés, itt tárgyaljuk: A szökési, vagy mérési rés szerepe a kereskedésben
• Kimerülési rés, itt találod: Kimerülési rés szerepe a tőzsdei kereskedésben

2. Milyen tőzsdei hírek okoznak réseket?

Érdemes megismernünk a tőzsdék működését, hírek hatásait, ugyanis több olyan forrást azonosíthatunk, melyek réseket okoznak a tőzsdéken. Én az alábbi négy kategóriába soroltam a tőzsdei híreket:

• teljes véletlenszerű, váratlan  hírek
• politikai hírek, bejelentések
• gyorsjelentések
• makroadatok, gazdasági adatok

A teljesen véletlen, váratlan hírek (például katasztrófák, terrortámadás) ritka események, és nem lehet előre jelezni. A politikai hírek, bejelentések szintén nehezen jelezhetők előre, és hatásaik felmérése is nehéz. Ezért ezt a két tőzsdei hír típust nem kereskedem. A másik két kategória viszont jól kereskedhető számunkra. Ugyanis a gyorsjelentések és makroadatok közzététele előre meghatározott időpontban van, ráadásul a hatásuk is jól felmérhető (pozitív, negatív meglepetés éri a piacot). Illetve nagyon sok ilyen jellegű tőzsdei hír akkor érkezik, amikor a tőzsde zárva van. A gyorsjelentésekre mindenképpen, és a gazdasági adatok többségére is igaz ez (amerikai részvénypiacról beszélek). A témáról bővebben itt beszéltünk: Miért fontos a gyorsjelentések nyomon követése részvény vásárlás során?

3. Hogyan találjuk meg a hírekre reagáló részvényeket?

A hírkereskedés napon belüli kereskedésének csak akkor van értelme, ha napi szinten legalább 4-10 helyzetet találunk. Ebből ugyanis maximum 1-4 kötés születik majd. Tehát ha a tőzsdei hírekre daytrade kereskedni szeretnénk, akkor azt egy olyan piacon tudjuk végezni, ahol sok száz, sok ezer részvény érhető el. Erre a célra az amerikai piac a legalkalmasabb, illetve a Xetra, Eurex tőzsdék is szóba jöhetnek. Véleményem szerint a magyar részvények (az alacsony részvényszám miatt) erre alkalmatlanok. A fentiek mellett szükségünk van egy részvényszűrő programra. Az egyik ilyen program a finviz.com, amit azért szeretek, mert gyors és áttekinthető. Egy részvényszűrő alapos ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy jól tudjunk tájékozódni, teljes részletességgel itt beszéltük meg a finviz.com használatát: Hogyan találd meg a legjobb lehetőségeket a tőzsdén

A tőzsdei hírek kereskedés szempontjából az alábbiak lesznek a fontosak a szűrés során. A szűrőt a finviz.com oldalon a Screener menüpont alatt találjuk. A résekre történő szűrés a Technical fül alatt a Gap mezőben található.

Az up és down paraméterekkel határozhatjuk meg, hogy milyen réseket keresünk. Például egy "UP 3%" paraméter azokat a részvényeket mutatja, melyek a mai kereskedésben 3%-os réssel nyitottak.  Ezzel tehát napi szinten kapni fogunk egy listát, melyben 30-300 darab részvény van (nagyobb százalékos elmozdulás esetén kevesebb a találat), melyek réssel nyitottak. A lista természetesen szűkíthető (kapitalizáció alapján történő kizárás), és az sem biztos, hogy a helyzet úgy alakul, hogy jelzést kapunk, azaz pozíciót tudunk nyitni.

4. Megfelelően meg tudjuk vizsgálni a részvény piacát és kialakult helyzetet

Elérkeztünk a nehezebb részhez. Ahhoz ugyanis, hogy a kereskedési helyzetet értékelni tudjuk, számos részvénypiaci ismeretre szükségünk van. Mivel ez a pont megtölthetne akár 10 oldalt is, így csak a legfontosabbakat emelem ki, melyekre én minden esetben figyelek. Számos témát ezek közül itt az oldalon is tárgyaltunk (hivatkozom ezeket), illetve részletesen az 5 napos tanfolyamunkon beszélünk róla.

• Kapitalizáció alapján elkülöníteni a részvényeket: Piaci kapitalizáció, market cap, tőzsdei kapitalizáció jelentése, fogalma
• Kapitalizáció segítségével a centes részvényeket elkülönítem, mivel más kockázatkezelési szabályokat alkalmazok: Részvények, melyekkel sokat veszíthetsz, centes részvények kereskedése
• Közkézhányadot meg kell tudnunk vizsgálni: Közkézhányad vizsgálata
• Mennyien shortolják a papírokat? Értelmeznünk kell a short arányok változását: Mit mutat a shortosok aránya egy részvény kereskedése során?
• Trendvizsgálat, Trenddel ellentétesen alakult ki a rés? Tőzsdei trendek azonosítása, trendelemzés, hogyan értelmezzük a grafikonokat?
• Nyitás előtti kereskedés, és forgalom vizsgálata: Pre-market, after hours szakaszokról..
• Részvény turnover ráta értelmezése, következtetések levonása: Hogyan mérd fel a kockázatot részvény vásárlás előtt..

5. Milyen technikával kereskedjünk a tőzsde híreket?

Szabályok is szükségesek ahhoz, hogy a hírek hatásaira kereskedni tudjunk. A szabályokra két okból van szükségünk. Az egyik, hogy csökkentsük a kereskedés során a lelki, mentális terhelést. Másrészt pedig azért, hogy vissza tudjuk tesztelni a technikát (erről az utolsó pontban fogok beszélni). Tehát törekedjünk arra, hogy megfelelő szabályaink legyenek. Én alapvetően 3 kategóriába sorolom a részvényeket:

1. kategória:

• jellemzően midcap, small cap részvény
• rés legalább 3 százalékos
• a rés mögött egy tőzsdehír van (gyorsjelentés, vállalati hír)
• ismert részvények, erős trenddel
• trendirányú rés
• short arány kevesebb, mint 5 százalék
• magas forgalom a nyitás előtt (pre market)

Az első kategóriában található esetek az ideálisak, a 2. kategóriába sorolható esetek már csak bizonyos feltételek esetén kereskedhetők

2. kategória:

• jellemzően midcap, small cap részvény
• rés legalább 3 százalékos
• a rés mögött nincs tőzsdei hír, csak technikai jellegű
• ismeretlen részvény, nincs a kedvenc részvények között
• de turnover rátája magas

A harmadik kategória jár a legnagyobb kockázattal, ami önmagában a centes részvények tulajdonságából adódik.

3. kategória:

• nagyrészt centes részvények
• rés  legalább 6 százalék
• a rés mögött van tőzsdei hír
• Gyakori, hogy korábban egy pump and dump részvény volt.

A kategóriák elkülönítése azért fontos, mert egyrészt több rés technikát használok, másrészt eltérő kockázatkezelést kell alkalmazunk a különböző kockázatú részvények esetében.

Milyen esetekben léphetünk pozícióba, ha hírek hatására rés alakul ki?

Egyik jól használható jelzés, hogy kialakul egy csökkenő, vagy emelkedő (kitörési rés) rés, majd pedig a rést követően várjuk a korrekciót, a rés részleges betöltését. Ekkor pedig keressük a fordulós jelzést. Ideális esetben ezekben a fordulatokban egy tőzsdei hír van a rés mögött, és a napos kép szerinti irányt kötjük, de a rés nem új csúcson alakul ki. A jelenlegi bikapiacon azokban az esetekben találkozom ezzel, amikor a részvény alapvetően emelkedő trendben mozog, de korrigál az árfolyama a napos képen. Majd érkezik egy jó hír, és megindulnak a vevők. Mivel nem új csúcson van az árfolyam, így van szabad tér (az előző csúcsig) és felbátorodnak a vevők. Ezt használjuk ki napon belüli kerekedésben. Ez tehát a rés kereskedés kitörési, trendkövető változata.

Nézzünk néhány példát.  Az alábbi képen nyitási rés részben betöltődik, azaz a kitörés utáni visszatesztelést, korrekciót követjük. Itt egy szép fordulós jelet kaptunk dupla alj alakzat formájában. Piros nyíl jelöli a belépési pontot, a dupla alj nyakvonal áttörését. Majd pedig azt is láthatjuk, hogy az emelkedés elhal, oldalazás után esést tapasztalunk.

A következő példában már egy small cap részvényt követhetünk hasonló módon. A részvény piacán 4 dolláron indul meg a kereskedés, 8%-os pluszban az előző naphoz képest, így a részvényszűrő alkalmazással meg is találjuk a papírt. Az emelkedésben 4 dollárról 4,5 dollárig megy az árfolyam, majd jön a korrekció, és 4 dollárnál itt is fordulós alakzatot látunk (dupla alj ismét). A kitörés után 6%-ot emelkedik az árfolyam napon belül.

Kimerülési résekhez kapcsolódó technika

A másik megoldás azokhoz az esetekhez tartozik, amikor a rések miatt kimerül a piac. Például új történelmi csúcson, több éves mélyponton alakul ki a rés, vagy egy fontos támasz, ellenállás alatt. (Mi számít fontos támasznak ellenállásnak? Támaszok, ellenállások, szintek: csúcsok, mélypontok, kerek számok, maximum, minimum szintek)

Ebben az esetben tehát az aktuális trenddel ellentétesen alakul ki a rés. Például emelkedő trendben lefelé mutató rést látunk, csökkenő trendben pedig felfelé mutató rést. Az alábbi példában azt látjuk, hogy a 2 dolláros kerek érték kerül visszatesztelésre, de egy technikai réssel indul a kereskedés. A fő irány itt a csökkenő trend, és az emelkedő rés ezzel ellentétes. Majd itt is egy fordulós alakzat (most dupla csúcs) után lépünk be short pozícióba.

6. Kockázatkezelés nélkül nem lesz eredményes a kerekedés

A tőzsde hírek nyomán kialakult rések kereskedése nagyobb tapasztalatot igényel, ugyanis nagyon sok rossz lehetőséggel is fogunk találkozni. Ezeket pedig ki kell tudnunk szűrni. Ennek ellenére is számos téves jelet kapunk, ami veszteséges ügyletet, jobb esetben nullába húzott pozíciót jelent. Részletesen nem tárgyaltam fent a belépési helyzeteket, és kockázatkezelési szabályokat, mivel kategóriánként (meghatároztam fent 3 kategóriát) eltérőek. De minden esetben kezeljük a kockázatot, stop megbízást használunk és hozam-kockázat becslést is végzünk. Erről a témáról bővebben itt:

1. Részvényvásárlás feltételei kezdőknek a kockázatkezelés szempontjából + hozam-kockázat számító xls!
2. Hozam-kockázat arány számítás, hozam kockázati mutató és összefüggései

7. Hogyan teszteljük a kereskedési stratégiát?

A hírekre történő kereskedés nagy gyakorlati tapasztalatot igényel. Tehát először szerezzük meg az elméleti ismereteket, írjuk össze a szabályainkat, majd kezdjük el tesztelni demó számlán, vagy szimuláció segítségével. Bár a demó kereskedés is jó lehet, de ha hatékonyan, gyorsan szeretnénk gyakorolni, és tesztelni, akkor érdemes inkább szimulációkat végezni. A tradingsim például kifejezetten daytrade kerekedés szimulációjára alkalmas program. Mivel egy nap akár 30-60 kereskedési napot is szimulálhatunk, így sokkal gyorsabban tudunk tanulni, és a stratégiánkat kifejleszteni. A tradingsim használatáról itt beszéltünk: A 7 legismertebb szimulátor bemutatása.